Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

140érdekeit tekintve,, a lengyel I. Ulászlót választottákkirálynak. Hasonlókép Mátyás után (1458.)nem Corvin Jánost, hanem II. Ulászlót ültettéka trónra, mivel ígéretöknek ismét fölébe helyeztékaz ország érdekét. Ez az érdek pedig folytonaz volt, hogy az új király más szomszéd országerejét is hozhassa a magyar nemzet segítségére.Pedig ha valaha volt erre szükség, kivált mostvált az égetővé, hogy a harcias Szulejman ült atörök trónon.Különben Mátyás óta állandóan érvényesülta politika, mely Ausztriát szerette kötni az országhoz;Jagellók is ezt folytatták, úgy hogy II.Ulászló már házasságok által is akarta kötni amagyar trónhoz az akkor igen hatalmas Habsburgot:fiát Lajost Máriával, Ferdinánd nővérévels leányát Annát Ferdinánddal házasítván öszsze;azonkívül szerződésileg is – fiágának kihaltaesetére – biztosította a Habsburg családnak amagyar trónt.Világos volt tehát, hogy II. Lajos után kitkell ültetni a megüresedett trónra. De a nemzetipárt húzódozott Ferdinándtól és a saját kebelébőlnemzeti királyt akart választani. És nem ok nélkültette. Ott volt egyrészt az 1505. rákosi végzés,hogy azontúl a nemzet idegent nem választkirálynak; de másrészt előttük állott a tapasztalatis, hogy ezek az idegenből hozott királyok nem igenváltak a nemzet javára. Érzelmi politikájuk teháthazafias volt. De tulajdonkép egyik pártot semlehet kárhoztatni, mert mindkettő a maga nézeteszerint jót akart; csakhogy az események keresztülhúztákszámításaikat s eljárásuknak az országvallotta kárát. Csak egy esetben fordulhatottvolna jóra a széthúzás, ha a nemzeti pártnak egyHollós Mátyás áll rendelkezésére, a ki hamarjábantud elbánni az ellenpárttal; azonban mind-