Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

318vádaknak helyt kellene adni. Mária Terézia politikájánakilyen magasabb s teljesen érthető szempontbólvaló magyarázata jellemzi Marczalit.Mária Terézia korszakát ugyanis kormányzatiszempontból két részre lehet osztani, az örökösödésiháború idejére s az ezután való (1750utáni) időre, amidőn a háborúi alkalmából szerzettpolitikai tapasztalatait kezdte érvényesíteni. Akirályné kezdettől fogva egyenesen német tanácsosaikedve ellenére helyezte bizalmát a magyarokba,akik ez okból is teljes önfeláldozással viszonoztáka bizalmat. Eleinte, az 1741. országgyűlésen,Acsády állításai ellenére, aki – minthallottuk – már III. Károly alatt mondta elkorcsosodottnaka magyart, még teljes erejében látjuk a gravamenjeivel és nemzeti követeléseivelfoglalkozó régi magyar virtust. „Ha az 1741.országgyűlés hangulatát tekintjük – írja Marczali– megtaláljuk benne mindazt, mi századokonát tartó hagyománya volt tanácskozásainknak.Rendkívüli érzékenységet mindenben, mi az országjogait, különösen az idegen befolyás távoltartásátilleti, nagy hajlandóságod gáncsot keresni mindenben,mit a király tesz, a végletekig menőbizalmatlanságot a tanácsosok ellen”. (82. 1.)Napló szerű leírását bírjuk ennek az országgyűlésnekKolinovicstól: Nova Uugariae Periódus.Budae, 1790.Azonban az 1741. szept. 11 -ki pozsonyi jelenetután, midőn a királyné személyesen fordultsegítségért a reudekhez, egyszerre minden sérelemrőlmegfeledkeznek s fegyvert fognak M. Teréziamegmentésére. Ekkor már uem kevesebbforgott kockán, ha az európai hatalmak sikeresháború esetére valóban csak Ausztriát és Magyarországothagynák meg a királynőnek, mint teljességgelmagyar királynővé tenni a császárok