Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

444kotmányos jogok megszorítása vagy épen a gyűlöltosztrák kormányzati rendszernek szabad hazánkbavaló erőszakos beillesztése volt ama rendszabályokcélja”.Az 1843-4-ki országgyűlés szétoszlása utánBatthyány Lajos gr. és Kossuth, mint ezt márhallottuk, főként a Védegylet tagjainak szaporításávaligyekeztek az országot folytonos ingerültségbentartani s a kormány ellen izgatni. A VédegyletnekSzőgyény-Marich szerint tagadhatlanulszeparatisztikus iránya volt, miért is a kormányterjedését nagy aggodalommal szemlélte.Közben tényleg folyamatba léptek a személyváltozások,mi Apponyi Györgynek alkancellárrákineveztetésével kezdődött; Szögyény-Marich ahelytartótanács alelnöke lett. Mindjárt új hivatalakezdetén Metternichhez ebédre volt hivatalos. Eztazért említi, mivel búcsúzáskor Metternich magyarügyekre vonatkozó aforizmákat adott nekiát. „Ezen munkából – úgymond – kitűnt, hogyMetternich nem ellensége alkotmányunknak ésnemzetiségünknek, sőt annak erős istápja volt.Ő volt az akkori osztrák államférfiak között utolsóigaz, józan barátja Magyarországnak”. (32. 1.)Kezdték kinevezni az új főispánokat is, esetlegadminisztrátorokat; azonban részint a bukottMajláth hívei ellenkezése, részint némely nemszerencsés választás miatt (amin Apponyi aligsegíthetett) ez sok nehezteléssel találkozott s „nemutolsó oka volt ezen tisztán törvényes, üdvös rendszerkorai bukásának”. Apponyi minden törekvésearra irányult, hogy a kormánynak a közelgő országgyűlésentörvényes úton és módon a két táblántöbbsége legyen. A főispánok utasításokat kaptakugyan, de azt mondja Szögyény-Marich, „hogyazokban a törvény rendeletétől és szellemétől nemtértek el. Apponyi semmi egyebet sem akart,