Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

143De Szulejmannak Bécs ellen intézett kétsikertelen hadjárata után (1529 és 1532.) mindinkábbkitűnt, hogy Ferdinánd sem a helyzet embere.Ennek egyéniségéből is hiányzott az erélyességés határozottság, a zavart német birodalmiviszonyok folyton bénították erejét s különben isteljesen tanácsosai befolyása alatt állt, akiknekúgylátszik érdekékben volt fentartani a zavart.Szóval 1532. után úgy alakult a helyzet, hogyrendet többé alig lehetett csinálói; már a szultánis lemondott arról, hogy János érdekében kiszoríthatjaFerdinándot; de Ferdinánd is, miutánbátyja, V. Károly, európai viszályba bonyolódvanem segíthette, belátta, hogy gyenge az egészország elfoglalására. Eközben folyt a villongásés szenvedett az ország, mi általánossá tetteaz óhajt, hogy a két királynak valahogy ki kellbékülnie. János király nagy befolyású emberének,Martinuzzi (Martinusevity) György barátnak,közben váradi püspöknek, sikerült eztlétesítenie.így jött létre 1538. febr. 24-én a váradibéke, a tényleges birtokállomány alapján, vagyisa két király kölcsönösen elismerte egymást koronáskirálynak, azonban János halála után az ő területénekis Ferdinándra kellett átszállnia, még azesetre is, ha Jánosnak fiörököse maradna, ellenbencsak a Habsburgok magvaszakadtával szállát az ország János örököseire.Ha legalább ezt teszik meg 1527-ben, milyenmás lett volna hazánk további sorsa!János király 1538. júniusában megnősült selvette Zsigmond lengyel király leányát, Izabellát,akitől fia, János Zsigmond született. Nem sokáigélte túl, oly körülmény, mely a váradi béke életbeléptetéséts az ország nyugalmát vonhatta volnamaga után, De János időközben, legalább ő úgy