Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

215rása, hogy egy és ugyanazon időben Bécscsel is békéértalkudozott s Konstantinápolyban is támadásrasürgette a törököt. A politika és a morál teljesenel vannak választva az ö cselekedeteiben. Háromszorfölkelt és háromszor kibékült, amint puskaporaelfogyott, vagy a török elhagyta; de mindigő neki volt haszna a hadjáratból, mivel tulajdonkép,mint egy szegény lovaskapitány fia, úgykezdte a játékot, hogy nem volt veszíteni valója.Az ország azonban szenvedett rettenetesen. Méga jezsuitákkal is tudott rokonszenvezni, ha a célja,egy-egy békekötés jó kimenetele, vagy. ahol aztánegész visszájában mutatta be magát, egy osztrákfőhercegnőnek, II. Ferdinánd leányának feleségülkérése, úgy kívánta.Bethlen folyton a szabadságot hordta ajkains legkevésbé ismerte azt a gyakorlatban. Sajátesze és akarata szerint akart boldogítani mindenkit,már t. i. amennyiben hasznát vehette. Azországgyűlésekre utasítás nélkül küldetett követekets a tanácskozmányokon ellenmondást nemtűrt. Erdélyben az alkotmányos intézményeketmegfosztotta minden jelentőségüktől, akaratjánakeszközeivé tette. Hogy mindehhez tehetsége, kiváltkatonai ügyessége nagy volt, tagadni nem lehet,nagy tetterejénél is csak a nagyravágyása voltnagyobb. Ritka éles szemmel tudta felhasználni akedvező körülményeket; ily módon, szinte gyermekkorátóla törökök közt élve, lett Erdély fejedelme,így sikerült neki hívei által királylyá, hacsak pünkösdivé is, megválasztatnia egy oly időben,midőn a vallási láz szinte elvakultakká tette nálunkaz embereket s a prágai forradalomnak a félEurópa állott védelmére. Valóban csakis ahhoz a lázaskorhoz méltó nagyság volt Bethlen Gábor, akinélnem sok önzőbb politikust mutat fel történetünk,