03.05.2015 Views

Általános ismeretek

Általános ismeretek

Általános ismeretek

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

A zöldségfélék talajigénye<br />

– milyen pontosságúak a mérési eredmények, mekkora a hibaszázalék?<br />

– ne legyenek költségesek;<br />

– a mintavétel egyszerű legyen.<br />

A külföldi – elsősorban holland – tapasztalatok alapján mind a palántanevelésben, mint a hajtatásban a vízben<br />

oldott tápelemtartalom alapján ítéljük meg a talaj tápanyag-ellátottságát.<br />

Számos országban a palántaneveléshez használt földkeverékeket a kertészek készen vásárolják, nálunk maguk<br />

az üzemek állítják elő a tápkockaföldet és a szaporítóföldet. Ez a szakemberektől különösen nagy hozzáértést és<br />

felkészültséget igényel. Ismerni kell a palánta igényét és az egyes földnemek fizikai és kémiai tulajdonságait.<br />

• A tápkockaföld legfontosabb fizikai tulajdonsága a porozitás, amely megteremti a növény és a<br />

mikroorganizmusok számára kedvező levegő–víz arányt. A redoxipotenciálon keresztül a kémiai folyamatokra<br />

is kihat, ugyanis a talaj levegőzöttsége az elemek kötődését, illetve oldódását is szabályozza.<br />

A porozitás, vagyis a szilárd fázis és az összes térfogat aránya függ a tápkocka anyagától és a sajtolás<br />

mértékétől. A tápkockaföldhöz kevert tőzeg a porozitást növeli, az agyag vagy a földdé érett komposztok pedig<br />

csökkentik, kisebb lesz a hézagtérfogat-arány. A tőzeg és komposzt alapanyagú tápkockák porozitása a tőzeg és<br />

a komposzt arányától függ. Újabban a kertészek a tápkockák készítéséhez tiszta tőzeget használnak, amelynek a<br />

porozitása jó. A vizsgálatok szerint palántanevelésre a 30% szilárd térfogatot és 70% hézagtérfogatot tartalmazó<br />

keverékek a legalkalmasabbak.<br />

A szilárd és a hézagtérfogat aránya mellett nagy jelentősége van a hézagtérfogat minőségének, vagyis a<br />

kapilláris és nem kapilláris részek arányának. A legjobb az 50% kapilláris és 50% nem kapilláris hézagot<br />

tartalmazó közeg. A nem kapilláris részek a tápkocka levegőzöttségéről gondoskodnak, a kapilláris üregek pedig<br />

a vizet tárolják (TERBE, 1982).<br />

A tápkocka kedvező szervesanyag-tartalma 30% fölött van, amiből látható, hogy a hajtatásban használatos kerti<br />

földek erre a célra nem mindig jöhetnek számításba. A csekély szervesanyag-tartalom növeli a túlöntözés és a<br />

kiszáradás veszélyét, valamint a túlzott műtrágyázásból adódó sókártételt.<br />

A tőzeg homogénnek és sterilnek mondhat anyag, fajlagos tömege kicsi, szerkezete jó, ezért kedvező benne a<br />

gyökerek fejlődése. Nincs szükség a komposztálás hosszú, munkaigényes folyamatára, mert a bányászás után a<br />

tőzeg ültetésre rögtön alkalmas.<br />

A mész – túl azon, hogy fontos tápanyaga a növényeknek – a talaj pH-értékét is szabályozza. A<br />

tápkockaföldekben öt kategóriát különböztetünk meg a mésztartalmat tekintve: 0,5%-nál kevesebb (csekély)<br />

meszet tartalmazó talajokat; 0,5% és 1% közötti mésztartalmúakat (közepesen kicsi); 1% és 2% közötti<br />

(közepes); 2% és 3% közötti (közepesen nagy) mésztartalmúakat, és 3%-nál több meszet tartalmazó (nagy)<br />

mésztartalmú talajokat. A csekély mésztartalmú talajok kedvezőtlenül savanyúak lehetnek, a túl sok mész más,<br />

fontos tápelem (kálium, magnézium) felvehetőségét akadályozhatja.<br />

20%-os szervesanyag-tartalom mellett 0,7–0,8%-os összessó-tartalom az a határ, ahol még nem károsodnak a<br />

fiatal növények. Ennél nagyobb sóérték már egyes fajokon (saláta) gyökérégést és sókártételre jellemző<br />

haragoszöld levélzetet eredményez. A palánták közül a saláta a legérzékenyebb, majd sorrendben követi a<br />

paprika, a paradicsom és a karalábé. Legkevésbé az uborka, a dinnye és a spárgatök károsodik a nagy<br />

sótartalomtól.<br />

A nagy sótartalmat a szervesanyag-tartalom emelésével és átmosatással lehet csökkenteni. A veszélyes, de még<br />

nem káros sótartalmú tápkockakeverékek rendszeres öntözésére különös gondot kell fordítani, mert egy<br />

átmeneti kiszáradás a növények részleges vagy teljes pusztulását okozhatja.<br />

A konyhasó jelenléte nemkívánatos a tápkockaföldben, mivel a sótartalmat különösen növeli. Ha a sótartalom a<br />

káros határ alatt van, de a NaCl-tartalma az összessó-tartalom 10%-át meghaladja, akkor a keveréket ajánlatos a<br />

termesztésből kizárni.<br />

A gyakorlatban javasolható tápkockaföld-keverékek:<br />

1 1/3 térfogat tőzeg (7–7,5 pH),<br />

77<br />

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!