Általános ismeretek

7 3 9 8 4 0
Paradicsom 8,12 8,42 13,2
0
11,7
9
17,1
8
A magyar zöldségtermesztés
jellemzése
23,0
0
Étkezési
paprika
12,5
2
16,3
8
11,0
9
16,5
8
23,9
1
30,5
0
Karfiol 12,5
0
10,5
5
19,8
0
18,5
3
16,6
3
23,1
3
Uborka 9,75 11,3
5
9,56 22,3
1
12,7
2
25,9
0
Fejes
káposzta
4,61 2,79 4,85 9,54 6,99 11,1
0
A zöldségtermesztés jövőjét illetően a legnagyobb gondot most a termesztés technikai színvonalának az
elmaradottsága okozza. Az üzemekben (bár a zöldségtermesztő felület lényegesen csökken), a koordinált
háztájiban való termesztéshez szükséges alapgépek többé-kevésbé rendelkezésre állnak, a speciális ápoló- és
szedőgépek azonban hiányoznak. Különösen szükség lenne kis- és középméretű kerti gépekre, mert a 0,5–1 ha
felületű, egy tagra jutó területnek az ápolási és szedési munkáit hosszú távon csak gépesítéssel lehet megoldani.
Gondot jelent az utóbbi időben a termesztésben használatos vegyszerek beszerzése is. A gyomirtó vegyszerek a
zöldségtermesztésben kisebb jelentőségűek, a védekezőszerek beszerzése azonban gyakran gondot jelent.
1985-ben például egy váratlan baktériumos fertőzés az egész ország uborkaállományát tönkretette. Ennek
elsősorban az volt az oka, hogy nem állt rendelkezésünkre megfelelő vegyszer.
A növénytermesztést, de különösen a zöldségtermesztést az időjárás-érzékenység jellemzi. A hazánkban
termesztett mintegy 40 zöldségfaj számára egyaránt megfelelő időjárás soha sincsen. Emiatt elég jelentősek a
termésingadozások. A hűvös tavaszokon – és ez általában 3–4 évenként előfordul – jó a borsó, a káposztafélék,
a saláta, a spenót hozama, de rossz a paprika, az uborka és a dinnye kezdeti fejlődése és terméshozama.
Hagymából a hűvös tavaszt követő száraz nyárelő után kedvező a termés. A mi klímánkban azonban sokszor
száraz, meleg a tavasz és a nyár egyaránt. Ilyenkor a kevés vízzel is beérő dinnyék és az öntözve termesztett
kultúrák közül a melegigényesek (paprika, uborka) hoznak jó termést.
Az időjárás okozta terméshullámzást a piacon a tervezetthez képest jelentős áreltérés követi. Nagy termés esetén
a sok áru csak olcsóbban értékesíthető. A következő esztendőben emiatt csökken a vetésterület, ami együtt jár a
kínálathiánnyal, így magas lesz az ár, tehát a hullámzás szinte tervezhető.
A zöldségnövények (a hajtatásban, a szabadföldi termesztésben és a magtermesztésben szereplő kultúrák)
területegységenkénti termelési értéke a gabonafélékhez vagy a takarmánynövényekéhez hasonlítva nagyobb.
Természetesen ezzel a nagyobb termelési értékkel szinte párhuzamosan lényegesen nagyobb a költségigény is.
Gazdaságossági szempontból azonban a zöldségtermesztés nagy termelési értéket képvisel egységnyi területre
vonatkoztatva.
Hosszú távon a magyar zöldségtermesztés a mezőgazdaságon belül változatlanul fontos szerepet tölt majd be.
Elsősorban a hazai ellátásról kell gondoskodni, de minden lehetőséget ki kell használni arra, hogy külföldön
minél nagyobb mennyiségben jelenhessünk meg jó minőségű és jól csomagolt áruval. Az étkezési szokások
rendkívül lassan változnak, tehát a belföldi ellátásban és felhasználásban lényeges eltérésre nem számíthatunk.
Ma nehéz azt megmondani, hogy a közeljövőben külkereskedelmi lehetőségeink hogyan alakulnak. Jelenlegi
becslések szerint az exportlehetőségek szerény növekedése várható.
3. A zöldségtermesztés alágazatai
3.1. Szabadföldi zöldségtermesztés
21
Created by XMLmind XSL-FO Converter.