Általános ismeretek

Keresztesvirágúak
Hajtatásban, korai szabadföldi termesztésben és a kisgazdaságokban a palántanevelés az általánosan használt
szaporítási mód.
Tenyészterület-igénye szabad földön 1600–4200 (4900) cm 3 között – a technológiai változattól, a fajtától és a
művelési módtól függően – nagyon sokféle lehet.
– Váz nélküli fóliás termesztésben 160+30+30×30–35 cm-es növényelrendezést alakítunk ki, s ezzel a
háromsoros, szalagos ültetéssel hektáronként 43–46 ezer növényt helyezhetünk el.
– Korai szabadföldi termesztéskor nagyüzemben szalagos elrendezéssel 80+40+40×35–50 cm-re 37–54 ezer
palánta kerül ki hektáronként, egyenletes sorelrendezéskor 40–50×35–40 cm sor- és tőtávolságnál pedig 50–70
ezer növény kiültetésére nyílik lehetőség.
– Nyári termesztéskor 50–70 cm sor- és 40–50 cm-es tőtávolságot tartunk (30–50 ezer növény/ha).
– Őszi termesztéskor 60–70 cm sor- és 50–60 cm tőtávolság a szokásos (24–33 ezer növény/ha). Az őszi fajták
közül az ipari feldolgozásra (például savanyításra) szánt, nagy fejet fejlesztőket ültetjük nagyobb
tenyészterületre, a friss fogyasztásra kerülő állomány legalább 30–33 ezer növény/ha sűrűségű legyen, itt 2–3
kg-osnál nagyobb fejekre nincs szükség.
– Állandó helyre vetéskor a szemenkénti vetőgépet úgy állítsuk be, hogy a kívánt távolság felére essen, s a
végleges növénysűrűséget a tőszámbeállításkor alakítjuk ki.
A fajta tenyészterület-igényénél sűrűbb ültetés következtében az éréskezdet későbbi, a fejek átlagtömege kisebb
lesz. Ritkább ültetéskor a fej és a hulladék aránya is a fej javára tolódik el.
Állandó helyre vetéskor a vetésidőt a technológiai változatok ismertetésekor meghatározott ültetési időből
számíthatjuk ki úgy, hogy 20–25 napot visszaszámolunk.
A vetőmagigény a tenyészterülettől, a vetőmag használati értékétől és a vetőgéptípustól függően 0,3–0,7 kg/ha
között változó. Hazánkban a svéd gyártmányú Nibex precíziós vetőgép javasolható a fejes káposzta végleges
helyre vetésére.
A vetés mélysége 1,5–2 cm, a kelésre a 8–12. napon számíthatunk.
Palántanevelés. A fejes káposzta palántanevelési ideje a palántanevelési módtól és a környezeti tényezők
alakulásától függően 4–9 hét. Szabadföldi ágyban 4 hét, korai szabadföldi termesztés céljára – a vetés
sűrűségétől függően – 5–6 hét, tápkockás előneveléskor pedig 7–9 hét alatt nyerünk kiültetésre alkalmas
növényeket. A fejes káposzta palántanevelési ideje nem hosszú, ezért tűzdelése nem kifizetődő. Ennek ellenére
kistermelők körében gyakran tűzdelik a szabad földre nevelt fejes káposzta palántáit.
A 2–3 hetes palántakorban, a lomblevelek megjelenésekor esedékes tűzdelésig 2000–2500 növényt nevelhetünk
fel négyzetméterenként, s ehhez 10–15 g vetőmag szükséges. A tűzdelési távolság megegyezik a tápkocka
méretével (4,5–5 cm), de legjobb, ha tápkockába tűzdelünk.
Korai szabadföldi termesztés céljára tűzdeletlen és tápkocka nélküli, úgynevezett „sima” palántát nevelünk.
Ehhez 1 m 2 -en a következő palántamennyiségek nevelhetők fel:
– 400–500 palánta 3–4 g magból,
– 500–800 palánta 4–6 g magból,
– 800–1000 palánta 6–8 g magból.
Géppel is jól ültethető, szép, egyenletes fejlettségű palántát csak ritka vetésből nyerhetünk. Akkor is ritka a
vetés, ha a későbbi technológiai változatok növényanyagát állítjuk elő szabadföldi ágyban, hiszen ilyen esetben
a palántanevelő felülettel kapcsolatos költségek már elhanyagolhatóan kicsik.
Az ültetési időponttól és a palántanevelés időtartamától függően a magvetések már január 5–10. között
megkezdődhetnek.
A palántanevelés helyén február 10-ig 20–25 °C-os fűtési szintről (?t), majd március közepéig egyre csökkenő
mértékű (5–20 °C ?t) fűtésről kell gondoskodnunk. A palántanevelésre rendszerint a fűtött fóliasátrakban kerül
450
Created by XMLmind XSL-FO Converter.