03.05.2015 Views

Általános ismeretek

Általános ismeretek

Általános ismeretek

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

A zöldségtermesztés élettani alapjai<br />

ahol S = a megengedhető legnagyobb sótartalom (%),<br />

B = a talaj szervesanyag-tartalma (%).<br />

Ezen belül a megengedhető legnagyobb NaCl-tartalom 2 B + 15 mg/100 g talaj.<br />

Kifejezhető a sókoncentráció KCl/l egyenértékben is, amelynek megengedhető felső határa 2 g.<br />

A talaj hőmérséklete hatással van a talajban lévő tápanyagok mobilitására, valamint a növények<br />

tápanyagfelvevő képességére. 5 oC hőmérséklet alatt szinte teljesen megszűnik a tápanyagfelvétel. A legtöbb<br />

zöldségfaj tápanyagfelvétele 25–30 oC-ig növekszik, főként a N és a K felvétele.<br />

A levegő hőmérséklete közvetett módon – a növekedési, fejlődési folyamatok intenzitásának változásán<br />

keresztül – befolyásolja a növények tápanyagfelvételét, ugyanis megfelelő tápanyagellátás esetén a növények<br />

tömeggyarapodási üteme hat legnagyobb mértékben a tápanyagfelvételre.<br />

A talaj nedvességtartalma a tápanyagok oldódását és a talajban való szállítását befolyásolja leginkább. Minél<br />

szárazabb a talaj, annál nehezebben férnek hozzá a gyökerek a benne lévő tápanyaghoz. A túl nedves talaj<br />

viszont levegő hiányában gátolja a növények táplálkozását. A rendelkezésre álló tápanyagot a gyökerek 60–65<br />

VK%-on képesek legjobban hasznosítani. A szélsőséges vízellátás hatására csökken a növény produktivitása, de<br />

a növényben lévő egyes tápelemek koncentrációja megnőhet ilyenkor is. Bőséges vízellátáskor (80 VK% felett)<br />

előfordul, hogy az optimális tápanyagszint 150–200%-a sem káros, sőt előnyös az ilyenkor kialakuló kedvezőbb<br />

talajoldat-koncentráció következtében.<br />

A talaj víztartalmának csökkenésekor növekszik a talajoldat koncentrációja, majd bizonyos határon túl<br />

megkezdődik egyes tápelemek, főként a P és a Ca kicsapódása foszfátok, illetve gipsz formájában.<br />

A kiszáradáskor megnövekvő ionkoncentráció csökkenti a tápanyagfelvételt, egyrészt a diffúzió feltételeinek<br />

romlása, másrészt a talajoldat és a gyökérzet érintkezési felületének csökkenése miatt.<br />

Az optimális talajoldat-koncentráció függ a növények fejlettségi állapotától. A fiatal növények tápanyagfelvételi<br />

intenzitása kisebb, ezeknek a hígabb talajoldat felel meg. Alacsony hőmérsékleten ugyancsak kisebb talajoldatkoncentráció<br />

szükséges a kis intenzitású felvétel miatt. Egyes tápelemek túlzott bősége gátolhatja mások<br />

felvételét, az esetleg túlzott koncentrációban jelen lévő elemek káros hatását viszont csökkenteni lehet más<br />

elemek koncentrációjának növelésével.<br />

A tápanyagok szállítása a gyökérből a növény föld feletti szerveibe egyrészt a transzspirációs árammal passzív<br />

módon, másrészt pedig aktív iontranszport útján történik. A víz állandóan áramolhat a talajból a gyökérbe,<br />

onnan a szárba, a levélbe és egyéb növényrészekbe a vízszállító szöveteken keresztül, aminek sebessége<br />

meghaladhatja az 50 m/h értéket is, de általában 50–200 cm/h. A gyökérsejtek által szelektíven felvett<br />

tápelemek a xylem vízáramában haladhatnak a levelekbe és más növényrészekbe. A levelek klorofilltartalmú<br />

sejtjeiben végbemegy a tápelemek asszimilációja. A vízáramlást a transzspirációs áram hajtja egy összefüggő<br />

csőhálózaton át fölfelé. A gyökerek és más növényrészek cukorral való ellátása ezzel ellenkező irányba, a<br />

hámszöveteken keresztül történik. Ennek átlagos sebessége 30–70 cm/h.<br />

Egyes tápelemek (pl. N, P, K) nagy mobilitásúak, többször is hasznosulhatnak a növényben. Mások (pl. a Ca)<br />

hamar beépülnek és nem használhatók fel többször. Így pl. az elöregedő levelekből a K áthelyeződik a fiatalabb<br />

részekbe, a Ca pedig felszaporodik az idős levelekben. A mobil elemek előbb az alsó levelekben hasznosulnak,<br />

majd a fiatalabbakban, továbbá a termésben és végül a magban tölthetnek be szerepet, vagy a raktározó<br />

szervekbe juthatnak. Ennek megfelelően a mobil elemek hiánya először az idős leveleken, a nem mozgékonyaké<br />

pedig a fiatal leveleken tűnik fel.<br />

A tápanyagszállítás intenzitása függ a transzspirációs áram erősségétől, a talajoldat tápion-koncentrációjától és a<br />

növények tápanyag-felhasználásától is.<br />

A talajoldat tápion-koncentrációját pedig befolyásolja a talajban mobilizálható tápanyagok mennyisége, a talaj<br />

tápanyag-szolgáltató kapacitása.<br />

63<br />

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!