Általános ismeretek

Keresztesvirágúak
Tápanyagellátás. A hajtatott karalábé nem igényel feltétlenül istállótrágyát. A területet a talajvizsgálati
eredmény függvényében kell ellátni tápanyaggal. Az alacsony vagy közepes tápanyagszintű talajokat feltétlenül
trágyázzuk. Nitrogén hatóanyagból 5–20 g/m 2 , foszforból 2–18 g/m 2 és káliumból 10–40 g/m 2 kijuttatásáról
gondoskodjunk a tenyészidő tartamára.
A karalábé nem érzékeny a talaj sótartalmára.
Ültetés előtt célszerű 30–40 mm vízzel feltölteni a területet, kivéve, ha addig nem volt még fóliával fedve.
A szedési időszak egyforma fejlettségű palánták ültetésével is rövidíthető.
A palántákat általában 20 F120 cm-re ültetjük, de a nagyobb növésű vagy a 6 cm feletti gumóátmérővel szedendő
fajtákat 25×20 cm-re is tehetjük. A kisebb lombozatú fajtáknak 18×18 cm is megfelelő.
A palántákat úgy ültessük, hogy a tápkocka a talajjal egy szintbe kerüljön, a mély ültetés káros.
Ápolás. A kellően nyirkos talajra ültetett és beöntözött karalábét akkor kezdjük el rendszeresen öntözni, amikor
a gumók 2 cm-esek lesznek, de ezután gyakran és kis (10–10 mm) vízadaggal. A fejtrágyázásra is a
gumóképzés kezdetén kerülhet sor.
A karalábé tenyészideje CO 2-trágyázással egy héttel rövidíthető.
A karalábét április 10-éig feltétlenül takarni kell, ezután a fólia levehető és paprikára vagy más melegigényes
zöldségfajra telepíthető át, de maradhat a szedésig is a fólia alatt, mert nem olyan kényes az utolsó időszak kissé
magasabb hőmérsékletére, mint a fejes káposzta.
Szedése az érés ütemében 2–3 alkalommal végezhető, az I. osztályú 5–8 cm, a II. osztályú legalább 4 cm
átmérőjű legyen.
Várható termés a kiültetett állomány 70–80%-a. Darabonként vagy ötösével csomózva értékesíthető.
4.6. Ökonómia
A karalábé az utóbbi évtizedekben egyre inkább kiszorul a nagyüzemekből, de összes vetésterülete is csökken.
A hajtatott karalábé nehezen illeszthető a fűtés nélküli termesztőlétesítmények hasznosítási rendszerébe, mert a
többi kis hőigényű zöldségfajnál hosszabb tenyészidejű, a szedése is elnyújtottabb, belföldi forgalomban a jól
tárolható őszi áru jelent konkurenciát, exportpiacainkról pedig kiszorultunk.
Nagy kézimunka-igénye (ami kis tenyészterület-igényéből, a mély ültetés iránti érzékenységéből és vegyszeres
gyomirtásának megoldatlanságából ered) a szabadföldi termesztésben is háttérbe szorította. Ipari feldolgozási
lehetőségei is szerények.
A jövőben a hibrid fajták terjedésével termesztése lényegesen egyszerűbbé és gazdaságosabbá válhat. A kettős
hasznosításban betöltött szerepével, a nagy gumójú fajták termesztésbe vonásával és az egészségesebb
táplálkozási szokások térhódításával vetésterülete újra növekedhet.
4.7. Magtermesztés
A karalábé magtermesztését tekintve kétéves növény, tehát itt is a dugványnevelő és magtermő évet
különböztetünk meg.
• A dugványnevelő évben a karalábét később ültetjük, illetve vetjük, mint ahogy étkezési célra szokás, hogy a
gumók az ősszel kezdődő tárolási időpontig ne fejlődjenek túlságosan nagyra.
A hosszabb tenyészidejű kései fajták ültetési ideje július 20-ától, a rövid tenyészidejű korai fajtáké augusztus
20-ától esedékes. Állandó helyre vetés esetén mindkettő három héttel korábbi indítást igényel.
Tenyészterület-igénye a fajta növekedési erősségétől függően 80–200 ezer db/ha, állandó helyre vetésekor
lényegesen nagyobb, 150–400 ezer db/ha. A sortávolság 50–70 cm.
469
Created by XMLmind XSL-FO Converter.