03.05.2015 Views

Általános ismeretek

Általános ismeretek

Általános ismeretek

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

TERMESZTETT GOMBÁK<br />

2.2. A termesztés feltételei<br />

A csiperkegomba környezeti igényeit ismerve a termesztőnek olyan feltételeket kell teremtenie, amelyek révén a<br />

már ismertetett környezeti igények kielégíthetők. A környezeti igények kielégítéséhez<br />

– termesztőberendezés,<br />

– táptalaj,<br />

– takaróanyagok és<br />

– szaporítóanyag szükséges.<br />

2.2.1. TERMESZTŐBERENDEZÉSEK<br />

Termesztésre az olyan berendezés a legalkalmasabb, amelyben a hő-, a pára- és a levegőigény a termesztés<br />

mindhárom fázisában optimálisan kielégíthető. Ilyenek az e célra épített gombatermesztő házak. Ezekben<br />

elsősorban Hollandiában és Angliában termesztenek. Előnyük, hogy az optimális hőmérséklet megteremtése<br />

mellett a gomba rövid idő alatt „leterem” bennük, tehát a legrövidebb a tenyészidő. Ezekben egy esztendő alatt<br />

7–7,5 alkalommal lehet termeszteni. Az optimális hőigény kielégítéséhez a berendezésekben télen<br />

szabályozhatóan fűteni, nyáron pedig hűteni kell. Ilyen körülmények között ezek a berendezések rendkívül<br />

drágán építhetők és üzemeltethetők. Éppen ezért világszerte ma még a legtöbb országban olyan berendezéseket<br />

használnak termesztésre, amelyekben, ha nem is egész évben, de az év bizonyos időszakában a gomba hő- és<br />

egyéb környezeti igénye kielégíthető. Ilyenek a különböző mélységű pincék. Ezekben nálunk és a miénkhez<br />

hasonló klímájú országokban általában kétszer, ősszel és tavasszal termeszthetünk fűtés és hűtés nélkül.<br />

Gombatermesztésre a 10 m körüli mélységben elhelyezkedő pincék a legalkalmasabbak, mert hőmérsékletük<br />

télen sem süllyed 12 °C alá, nyáron pedig nem emelkedik 22–25 °C fölé. Ha télen fűtjük a pincét, akkor esetleg<br />

még egy termesztési ciklust be lehet iktatni. A földfelszínhez közeli, épületek alatti pincék már kevésbé<br />

használhatók, de azokban is kétszer, tehát ősszel és tavasszal lehet termeszteni.<br />

Az év egy-egy időszakában olyan föld feletti építmények is használhatók, melyekben a hőmérséklet<br />

minimálisan 12 °C körüli, maximálisan pedig 25 °C. Ilyen építmények a más célra már nem használt gazdasági<br />

épületek, istállók, magtárak, raktárhelyiségek. (Ezeket esetleg fűtéssel – a nyár kivételével – alkalmasabbá lehet<br />

tenni folyamatos termesztésre is, bár a fűtés drága, és a kezelési munkákat is bonyolultabbá teszi.)<br />

Ősszel a növényházakban is lehet gombát termeszteni, amikor még a szabadban termett zöldségfélék miatt nem<br />

gazdaságos bennük a zöldséghajtatás, tehát a ház üres. A növényházak hasznosítása augusztus végén,<br />

szeptember elején kezdődhet el – korábban a nagy meleg miatt nem szabad próbálkoznunk –, és december<br />

végéig a gomba leadja a tervezett termést. A növényházi termesztést szeptemberben és október első felében a<br />

nagy hőingadozás nehezíti, s ez a termésmennyiségre és -minőségre egyaránt kihat.<br />

A csiperke nagy oxigénigénye miatt a fóliás berendezések közül csak az egészen nagy légterű, ún. vízfüggönyös<br />

berendezések alkalmasak termesztésre. Felvetődött a kiegyenlített hőmérsékletű kimerült bányák<br />

használhatósága is. Az eddigi próbálkozások azt mutatják, hogy a több száz méter mélységben levő bányák már<br />

nem használhatók gazdaságosan, mert nagyon körülményes és drága a levegőcsere bennük, ezenkívül a szállítási<br />

költségek annyira megnövelik a termesztés költségeit, hogy ráfizetéses lesz.<br />

A táptalajról a komposztkészítésnél már szóltunk.<br />

2.2.2. TAKARÓANYAGOK<br />

A szaporítóanyaggal beoltott táptalaj 2–4 hét után a gomba micéliumával átszövődik. A teljes átszövődést<br />

követően a táptalajt 3–5 cm vastagon letakarják takaróanyaggal. A takaróanyag egyrészt védelmet nyújt az<br />

erősebb hőingadozás ellen (minél nagyobb a termesztőhelyiségben a hőmérséklet-ingadozás, annál vastagabb a<br />

takaróanyag, de legfeljebb 5 cm lehet), másrészt nagy szerepe van az alapanyag nedvességének megőrzésében.<br />

A táptalajba nem juthat közvetlenül víz, ettől a takaróanyag védi. Az állandóan nedvesen tartott takaróanyagból<br />

a víz nem juthat a táptalajba, de a micélium fejlődéséhez elegendő vizet kell tartalmaznia. A micélium ugyanis<br />

egy idő után a takaróanyagba is beszövődik. A takaróanyag véd a különböző gombás betegségektől és<br />

kártevőktől is, vagy legalábbis azok táptalajba jutását erősen késlelteti. Nem tisztázott még, de feltételezhető,<br />

hogy a takaróanyagban levő különböző tápanyagoknak is szerepük van a terméshozam alakulásában.<br />

613<br />

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!