Általános ismeretek

Hüvelyesek
Magnézium
Foszfor
38,0 mg
95,0 mg
Kálium 250,0
mg
Nátrium
50,0 mg
3.2. Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
3.2.1. RENDSZERTANA
Fabaceae család Vicia nemzetségébe tartozó, egyéves, lágy szárú, 45–180 cm magas, merev szárú bokrot
képező növény. Latin neve Vicia faba, régebben Faba vulgaris. SOMOS (1984) szerint az emberi fogyasztásra
felhasználható fajtái a Vicia faba var. major változathoz tartoznak.
3.2.2. NÖVÉNYTANI JELLEMZÉSE
Gyökér. Főgyökere és erőteljes oldalgyökérzete 100 cm mélyre is lehatol a talajba.
Hajtásrendszer. Oldalhajtásokat vagy egyáltalán nem, vagy csak csökevényeseket fejleszt. Bizonyos esetekben
2 főhajtás kialakulása is előfordulhat. Szára négyszögletes keresztmetszetű.
A levelek átellenes állásúak, szárnyasan összetettek, kacs nélküliek. Fekete mézfejtők találhatók rajtuk, amelyek
a megporzó rovarok csalogatására szolgálnak. A levélkék oválisak vagy elliptikusak, 4–9 cm hosszúak, 2–5 cm
szélesek. Csúcsuk lekerekített, a levéllemez szőrtelen. A melléklevélkék tojás vagy féltojás, néha lekerített
háromszög alakúak.
A virágok a levelek hónaljában csaknem ülnek, fürtben helyezkednek el (110. ábra), 2–3 cm hosszúak, fehérek
vagy lilák, öntermékenyülők. Fürtönként 4–9 db virág található, számuk a tenyészidőszak vége felé csökken
(SOMOS, 1984).
Termése hüvely, amely kezdetben felfújt, lédús, húsos, zölden ekkor fogyasztható. A hüvelytermés 10–20 cm
hosszú, 1,5–2 cm széles. Az étkezési fajtáké általában rövidebb, 4–14 cm hosszú. A termés megérve bőrszerűvé
válik, elvékonyodik és felpattan, a magvak kihullanak belőle.
A magvak vastagok, szögletes tojás alakúak, egy hüvelyben 1–5 db található. Színük éretten zöldessárga,
májbarna, barnásvörös vagy lilásfekete, ovális. Ezermagtömege 500–2500 g. A magvak csírázóképességüket 5
évig megtartják. A Vicia faba var. major változathoz tartozó fajtáké lapítottabb, hosszúkás vagy elliptikus, a
köldöknél megvastagodó. Színe zöld, fogyasztásra érett állapotban zöldes, a tápláló szövet zsenge, könnyen
szétnyomható. Később sárgás, barnásvörös vagy lilásfekete lesz. A belül nemezes hüvelyű fajták magja
lassabban keményedik meg. Főzés után barnára színeződik vagy fehér, illetve zöldes marad. Az előbbiek héja
vékonyabb, de ízük jellegzetes, markáns. A főzés után nem barnuló magvú fajtákon ez az aroma nem vagy csak
alig észlelhető (SOMOS, 1984).
110. ábra - Virágzó lóbabtő (fotó: ifj. BALÁZS SÁNDOR)
358
Created by XMLmind XSL-FO Converter.