Általános ismeretek

Keresztesvirágúak
14.1. A termesztés jelentősége
Ősidők óta termesztett kultúrnövény, már a régi egyiptomiak, görögök, rómaiak is ismerték és fogyasztották.
Őshazáját, származási helyét illetően megoszlanak a vélemények, amelyek európai vagy észak-afrikai eredetre
utalnak.
Magyarországon régóta ismert, régebben széles körben termesztett és fogyasztott saláta- és fűszernövény. Az
utóbbi évszázadban nálunk, azonban szinte teljesen elfelejtették és csak napjainkban merült fel ismét
termesztésének gondolata. A kerti zsázsa olyan, igen rövid idő alatt előállítható, hidegtűrő levélzöld, amelynek
mind szabadföldi termesztése, mind téli hajtatása rendkívül egyszerű és olcsó.
14.1.1. GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE
Termesztése és fogyasztása jelenleg két földrajzi körzetre összpontosul. Északnyugat-Európára, ahol
mindenekelőtt Dániában, Hollandiában, Svédországban, Norvégiában, Angliában és Németországban
termesztik, továbbá Délkelet-Európára, illetve a Közel-Keletre. Széles körben elterjedt a kaukázusi
köztársaságokban, elsősorban Grúziában. Jelentős mennyiséget állítanak elő belőle az Amerikai Egyesült
Államokban, de ismerik és fogyasztják Németországban és Csehországban is.
Rendkívül egyszerűen és olcsón előállítható, a téli frisszöldség-ellátásban figyelmet érdemlő, igen rövid
tenyészidejű növény. Sziklevelei, szikleveles korban az egész növény, továbbá zsenge tőlevelei és szárlevelei
fogyaszthatók. Salátának önmagában vagy más alapanyagokkal keverve, valamint köretként és fűszerezésre
alkalmas. Szabad földön tőlevei a vetéstől számított 2–4 héten belül, hajtatásban a zsenge szikleveles növények
pedig már 6–10 nap múlva fogyaszthatók. Igénytelensége és gyors előállíthatósága ellenére értékes táplálék.
14.1.2. TÁPLÁLKOZÁSI JELENTŐSÉGE
A kifejlett zöld növény minden 100 g-ja 30–60 mg C-vitamint, 2 mg körüli karotint, valamint B 1-, B 2- és B 6-
vitamint, továbbá 1,9 g ásványi anyagot tartalmaz. Ebből 550 mg a kálium, 214 mg a kalcium, 38 mg a foszfor,
2,9 mg a vas és 5 mg a nátrium. A fiatal levelek nyersfehérje-tartalma szárazanyagra vonatkoztatva 35% körüli
(CZIMBER–SZABÓ, 1983).
14.2. Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
14.2.1. RENDSZERTANA
A kerti zsázsa (Lepidium sativum) a keresztesvirágúak (Brassicaceae) családjába tartozó egyéves növény,
amelynek tagolatlan, tagolt és fodros levelű változatai ismeretesek. Az utóbbi két típus szikleveli
háromszorosan tagoltak. A levéltípus és a virágok színe között összefüggés figyelhető meg. A tagolatlan
levelűek sziromlevele fehér, a tagoltaké liláspiros. A valódi levelek hosszúkásak, hegyes élűek, ép szélűek. Ízük
kellemes, kissé csípős, tormára, illetve mustárra emlékeztet.
14.2.2. NÖVÉNYTANI JELLEMZÉSE
A kerti zsázsa 40–90 cm magasra nő, szára merev, felálló. Fürt virágzata van, termése tojásdad, lapított,
szárnyas szegélyű, kétüregű becőke. Üregenként 1 db világosbarna vagy vöröses színű, tojás alakú, enyhén
lapított, 2–3 mm hosszú, 1–1,5 mm széles, sima felületű mag található. Ezermagtömege 2–2,5 körüli, 1 g
magban 400–500 db található.
14.2.3. ÉLETTANI JELLEMZÉSE
Hőigény. Igénytelen hidegtűrő növény. A magvak már 4–8 °C-on csíráznak, de ilyen alacsony hőmérsékleten a
folyamat hosszú ideig elhúzódik. Csírázásra a 20–22 °C a legmegfelelőbb hőmérséklet. Kelés után azonban már
csak 12–15 °C-ot igényel. Ennél magasabb hőmérsékleten már károsodhat, alacsonyabb hőmérsékleten pedig
fejlődése elhúzódik, később válik fogyasztásra alkalmassá. A levelek mínusz 1–2 °C hőmérsékletet károsodás
nélkül elviselnek. Ősszel vetve jól áttelel. Zsenge levelei már kora tavasszal, márciusban szedhetők. A
szükségesnél magasabb hőmérsékleten (már 16 °C felett) gyorsan fejleszt magszárat, és levelei apróbbak,
durvábbak lesznek. Igényénél alacsonyabb hőmérsékleten (8–10 °C körül) pedig mustárolaj-tartalma jelentős
mértékben megnő, és a levelek erősen csípős ízűek lesznek.
517
Created by XMLmind XSL-FO Converter.