Általános ismeretek

Burgonyafélék
szükségletét kell kijuttatni. Kismértékű túladagolásnak is erős vegetatív fejlődés és rossz kötődés a
következménye.
Foszfor alaptrágyával a teljes tenyészidőre célszerű ellátni a talajt. A kálium-alaptrágyázáskor egyrészt a
vegetatív és generatív fejlődés arányára, másrészt a kálium-magnézium viszonyára kell tekintettel lenni.
A hajtatásban a fejtrágyázásra sokkal nagyobb gondot kell fordítani, mint a szántóföldi termesztésben. Ennek
oka egyrészt a talaj tápanyagtartalmának az öntözés kiváltotta gyors változása, másrészt az optimális
viszonyoknak köszönhető nagyobb tápanyag-felhasználás.
A fejtrágyázás egyik módszere a talajra kiszórt műtrágyák bedolgozása és bemosása. Ez gyakran nem
egyenletes eloszlású, és az egyes tápanyagok kioldódása sem egyforma mértékű. A másik módszer a tápoldatos
öntözés. Az ültetés utáni túlzott vegetatív növekedés megelőzésére célszerű a N:K arányt 1:3, 1:4 szinten tartani.
Később olyan műtrágyakeverékek javasolhatók, amelyben a N:K arány 2:1 vagy 3:1. Amikor a felső fürtök
virágai is lekötöttek, a N:K arány 1:1 legyen. A magnéziumhiány megelőzésére célszerű keserűsót használni.
A tápoldatozási rendszernek a hidrokultúrás termesztésben van központi szerepe. A hidrokultúrás termesztés
különböző változatai (pl. a nyugat-európai gyakorlatban legelterjedtebb NFT = tápoldatfilm rendszer)
alkalmazásakor optimális tápanyag-összetételről és -koncentrációról gondoskodnak a paradicsom számára.
1.5.2. SZAPORÍTÁS, PALÁNTANEVELÉS
A paradicsommagot fertőtlenített fa- vagy műanyag ládákba vetik, majd a mag takarása után a vetést
fungicidoldattal öntözik be.
A cserép-, illetve a tápkockaföldet a töltés, illetve a gyártás megkezdése előtt kell a palántanevelőbe hordani,
hogy a tűzdelésig a kellő hőmérsékletet elérje.
A palántaneveléshez 14, 12 és 10 cm-es cserepeket használnak (a legkorábbi ültetéshez 14 cm-est).
Tápkockából a korai hajtatáshoz 10, a későbbihez 7,5 cm-es méretűek felelnek meg. Az ennél kisebb méretűek
csak fűtés nélküli hajtatásban használhatók. Tápkockakészítéshez a nagyobb hajtatóüzemekben a nagy
teljesítményű Dewa, a kisebbekben a mechanikus működésű prések használatosak.
Újabban a tápkockás palántanevelésben is alkalmazzák az előcsíráztatott magvak vetését (fluid-drilling).
A tápkockába tűzdelést szikleveles állapotban lehet kezdeni, és két lombleveles korban be kell fejezni.
A palántanevelés időtartama az időszaktól, a tápkocka méretétől függően 8–10 hét. A palánták edzésének akkor
van jelentősége, ha a fóliasátorban a klimatikus feltételek az optimálistól eltérő szinten vannak (pl. fűtés nélküli
hajtatás).
1.5.3. ÜLTETÉS, TÁMRENDSZER
Erős, jól fejlett, de nem elöregedett palánták alkalmasak a kiültetésre. A talaj hőmérsékletének a kiültetéskor el
kell érnie a 12–13 oC hőmérsékletet. Nem szabad mélyen ültetni: a tápkocka teteje a betömődött talajjal legyen
egy szinten.
A jobb eredés nagy foszfortartalmú indító műtrágyaoldattal (0,3–0,5% Tomasol, 0,3–0,5 l/tő) segíthető elő.
Az ültetési időpontok megválasztásakor a rendelkezésre álló fénymennyiségre, a növény növekedéstípusára és a
tervezett értékesítési időpontra kell figyelemmel lenni (42. táblázat).
42. táblázat - A hajtatásban használatos főbb ültetési időpontok
Hajtatás módja
Ültetési
időpontok
Üvegházi január 5–20.
Üvegházi január 20.–
190
Created by XMLmind XSL-FO Converter.