Általános ismeretek

Ernyősvirágúak
1.5.2. SZAPORÍTÁS
A szaporítási mód az állandó helyre vetés. A művelésmód sík vagy ágyásos. Az utóbbi az elterjedtebb, mert
gyakori a szórt vetés és a köztesként való termesztés. Az ágyások szélessége 60–70, illetve 120–140 cm attól
függően, hogy az ápolási munkák egy vagy két útról végezhetők. Az ágyások melletti utak 20 cm szélesek és 5–
10 cm mélyen süllyesztettek. Ezekre azért van szükség, mert az állományt kezelni, gyomlálni, ritkítani kell, és
így a köztes növényt is taposás nélkül lehet eltávolítani.
A szaporítási időpont a létesítmény fűtésének függvénye. Fűtött létesítményekben a sárgarépa augusztus végétől
október végéig szakaszosan vethető, és a tél közepétől a tavasz elejéig piacra vihető. Ez a hajtatási mód azonban
nem terjedt el, mert az energiaárak miatt nagyon költséges.
Ebből következik, hogy a fűtés nélküli hajtatás az elterjedtebb. Erre különböző – egyszeres vagy kettős takarású
és vízfüggönyös – fóliás berendezések alkalmasak (a kettős takarásúakat használják a leggyakrabban). Ezekben
októbertől február végéig bármikor elvégezhető a szaporítás. A jelzett időszakban szakaszosan is lehet vetni, és
a legkorábbi vetésből az áru már április közepétől a piacra kerülhet. A termelők a legtöbb hibát azzal követik el,
hogy korán vetnek. Az augusztusban és szeptemberben vetett répa ugyanis a téli hideg hatására jarovizálódik és
magszárba szökik anélkül, hogy gyökértestét kifejlesztené.
A vetés módját és az elrendezést mindig a hasznosítás rendszere határozza meg. Főterményként hajtatva sorosan
vetjük, a sortávolság 10–15 cm. Az ennél sűrűbb vetésű állomány csak gyomlálással tartható tisztán. A vetési
sűrűség ekkor 100–200 mag/fm, attól függően, hogy milyen a vetőmag értéke. Ehhez 1,5–2 g/m 2 dörzsölt
vetőmag szükséges.
A sárgarépa hozama közepes, ezért igen gyakran köztesként termesztik. A társnövény lehet hajtatott retek,
saláta, karalábé, karfiol, fejes és kelkáposzta. Közülük a retek a legjobb. A többi zártabb állományú, és a
káposztafélék tenyészideje még hosszú is. Ezért a retek mellett csak fejes saláta és a karalábé jöhet számításba.
Ilyen elterjedt kombináció még, amikor a főtermény nem kifejlett növény, hanem csak palánta. Erre a társításra
a szabadföldi termesztés részére előállított fejes saláta, valamint a káposztafélék palántái kiválóan megfelelnek,
mert helyfoglalási idejük rövid, mindössze 6 hét, így a fiatal sárgarépa-növénykéket még nem károsítják.
Követelmény azonban a ritka vetés, 1 m 2 -en 400 db-nál nem szabad több palántát fölnevelni. Köztesként való
termesztéskor a vetési és az elrendezési mód is szórt. A szaporítás időpontja megegyezik a főterményével. A
magszükséglet itt 0,5–1 g/m 2 .
A vetés végezhető kézzel és géppel. Soros elrendezéshez célszerű kisgépet használni. Erre a célra a mini Nibex
kiválóan alkalmas. A vetési mélység 1–2 cm (mélyebb vetés hátrányos).
1.5.3. ÖNTÖZÉS
A víz az egyenletes kelés és fejlődés egyik legfontosabb feltétele, amely a hajtatólétesítményben csak öntözéssel
adható. A kelesztő öntözést (5–10 mm) a vetés után azonnal el kell végezni. Alacsony hőmérséklet – elhúzódó
kelés – esetén megismételhető. Fontos, hogy intenzitása kicsi és porlasztása finom legyen. kelés után, a
tenyészidőben több 15–25 mm-es csapadékpótló öntözés is szükséges. Télen ritkábban, tavasszal sűrűbben kell
öntözni. Fűtetlen berendezésben télen szüneteltetni kell. Fontos az egyenletes vízellátás.
1.5.4. EGYÉB NÖVÉNYÁPOLÁSI MUNKÁK
Az optimális állománysűrűség beállítása az egyik legfontosabb ápolási munka. A gyökér gyors és normális
kifejlődéséhez megfelelő tenyészterületre van szükség. A legkisebb tenyészterület 15 cm 2 (600 növény/m 2 ), ezt
akkor alkalmazhatjuk, ha a répát főterményként hajtatjuk. Ennél sűrűbb állomány már káros. A gyakorlatban a
20 cm 2 -es tenyészterület az elterjedtebb (500 növény/m 2 ).
A köztes termesztésben a legnagyobb tenyészterület 40 cm 2 (250 növény/m 2 ), a legkisebb pedig 30 cm 2 (330
növény/m 2 ). A ritkítást 3–4 lombleveles állapotban és nedves talajon végezzük, hogy a lombozat ne szakadjon
le.
A hőmérséklet szabályozása különösen sűrűbb állomány esetén fontos. A megfelelő hőmérséklet 16 °C. Ennél
magasabb hőmérsékleten a lomb gyorsabban fejlődik, mint a répatest.
375
Created by XMLmind XSL-FO Converter.