Általános ismeretek

10. fejezet - Burgonyafélék
1. Paradicsom
(Lycopersicon esculentum MILL.)
1.1. A termesztés jelentősége
A paradicsom korai történetét nem ismerjük teljes bizonyossággal. Jelenlegi ismereteink szerint Amerika trópusi
részéből, valószínűleg Mexikóból vagy Peruból ered, ahonnan a 16. század folyamán került át Európába.
Először Spanyolországba, majd Portugáliába, ezt követően Olasz- és Franciaországba.
A paradicsom a legnépszerűbb zöldségnövények egyike a világon, az üzemi termesztésben éppúgy
megtalálható, mint a házikertekben. Gazdasági és táplálkozási jelentősége miatt a világ sok országában termelik
friss fogyasztásra és konzervkészítmények előállítására.
1.1.1. GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE
A világ paradicsomtermesztése fokozatosan emelkedő tendenciát mutat: 1981-ben 2,4 millió hektáron több mint
50 millió tonna termést takarítottak be, ami 20,8 t/ha termésátlagot jelent. A legnagyobb felületen Ázsiában
termesztik, majd Európa, Észak- és Közép-Amerika következik. Az összes termelés és a hektáronkénti
termésátlag tekintetében Európa vezet, ami főleg abból adódik, hogy az áru egy része üvegházi termelésből
származik.
A mérsékelt övi paradicsomtermesztés adja a világtermelés több mint 80%-át. Itt adottak leginkább a
biztonságos termesztés feltételei, mindenekelőtt az éghajlat és a modern műszaki, technikai bázis. A mérsékelt
öv középső részén, a szántóföldi konzervipari nyersanyagtermesztés mellett fontos a fóliás
termesztőberendezésekben folyó hajtatás. A szubtrópusokkal határos területeken jelentős a fűtés nélküli tavaszi
hajtatás (pl. Spanyolország). A szubarktikus övezet felé eső körzetekben (pl. Magyarország) már fűtésre is
szükség van a fóliás termesztésben (a késő tavaszi hajtatást kivételével). A még északabbra lévő országokban
(Hollandia, Anglia) a szabadföldi termesztés kockázatos, ezért nagyrészt üveg alatt hajtatnak.
A mérsékelt övi konzervipari nyersanyagtermesztésben egyre jobban terjed a gépi betakarítás. Mind ez ideig
azonban csak az Amerikai Egyesült Államok paradicsomtermesztésének több mint 80%-át adó Kalifornia az
egyetlen állam, ahol ez gazdaságosan megvalósítható (újabban ez a megállapítás érvényes az itt termelt friss
fogyasztású paradicsomra is). Ennek oka az öntözéssel végrehajtott magas színvonalú termesztéstechnika, a
kedvező éghajlati és talajadottságok, a magas műszaki és tudományos színvonal.
A mérsékelt övhöz sorolható mediterrán jellegű területek a paradicsomtermesztés szempontjából a
legkedvezőbb adottságúak (Törökország, Görögország, Egyiptom, Marokkó stb.). A tenyészidőszak hosszú, az
iparinyersanyag-termelés mellett jelentős a friss fogyasztásra termelt szántóföldi paradicsom mennyisége,
amelynek döntő hányada exporta kerül.
A trópusi országokban a gabonaféléknél megvalósított zöld forradalmat a paradicsomra is igyekeznek
kiterjeszteni, helyenként nem is sikertelenül (Mexikó, Brazília).
Magyarország paradicsomtermesztését az a tény határozza meg, hogy területe a biztonságos szántóföldi
termesztés északi határához esik közel. A vetésterület és a termésátlag az utóbbi hat évtizedben jelentősen
megnőtt. 1981-ben 12 ezer hektáron 316 ezer tonna termést takarítottak be, ami 26,3 t/ha átlagtermést jelent. A
megtermelt paradicsomnak kb. 85%-át a konzervipar dolgozza fel, döntő hányadát sűrítménynek, kisebb részét
vegyes, darabos savanyúságnak. A paradicsom az ipar összes zöldségnyersanyagának mintegy 50%-a, amely
azonban a termesztés gazdaságossági nehézségei miatt egyre csökken. Ennek, a növekvő termelési költségeken
kívül, fő oka a kis termésátlag, ami viszont főleg az öntözés nélküli termesztés következménye.
Termesztéstechnikai színvonalunk egyébként jó, amit a kemizálás és a munkafolyamatok gépesítettsége
jellemez. A palántázott, kisebb mértékben a helybevetésű termést java részben kézzel szedik.
A régen jelentős korai szabadföldi termesztés visszaesett, az összes termőfelület mintegy 10%-át teszi ki.
Erőteljesen növekedett viszont a fóliás hajtatás felülete (kb. 1000–1200 ha), de az üveg alatti termesztés (kb. 40
ha) a nagy költségek miatt kevésbé számottevő.
166
Created by XMLmind XSL-FO Converter.