03.05.2015 Views

Általános ismeretek

Általános ismeretek

Általános ismeretek

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Termesztéstechnikai munkák<br />

• A párásító öntözést a levegő páratartalmával szemben különösen igényes zöldségfajoknál (pl.<br />

csiperkegomba) naponként végzik. Az öntözővizet permetszerű elosztással a gombatermő felületre, utakra,<br />

esetleg a termesztőhely falára juttatják. a vízadag nagysága 1–2 mm.<br />

• A nedvességtároló öntözés időszaka a tenyészidőn kívül van. Aszályos években – amikor az őszi és a téli<br />

csapadék is elmarad – a talaj víztartalékának feltöltésére tavasz kezdetén, nagy adagú (100–120 mm) öntözést<br />

végeznek. Ilyenkor az öntözőberendezések kihasználatlanok, ami jó lehetőséget kínál a tároló öntözéshez. Késő<br />

tavaszi szaporítású, vízigényes zöldségnövények (kukorica, uborka, paprika) előtt alkalmazható a<br />

legsikeresebben.<br />

• Talajművelést könnyítő előöntözésre leggyakrabban a zöldségnövények kettős termesztésekor kerül sor.<br />

Kötött, rögösödésre hajlamos talajon – különösen, ha az elővetemény fejlődésének utolsó időszakában öntözést<br />

nem kívánt – csak rögös szántás végezhető, ezért a másodnövény számára szükséges jó vetőágy sem készíthető.<br />

A művelendő talajréteg átáztatásával (20 mm öntözővíz) optimális feltételek között (60–70%-os telítettségnél)<br />

végezhető el a nyári szántás.<br />

• A talajátmosó öntözés a talaj túlzott sótartalmának a gyökérzónából való eltávolítására szolgál.<br />

Zöldséghajtatásban a nitrogén- és káliumtartalmú műtrágyákkal való feltöltődés gyakran nagy sótartalomhoz<br />

vezet. Sóérzékeny növény (pl. saláta) számára talajátmosást kell végezni. Talajátmosó öntözés főként homokos<br />

és szerves anyagban gazdag, laza talajokon végezhető. A kimosáshoz nagy vízadag (150–200 mm) szükséges.<br />

• A trágyázó öntözés fogalmán a vízben oldható fejtrágyák öntözővízzel való kijuttatását és talajba mosását<br />

értjük. Tápoldatos öntözésnek is nevezik. Alkalmazásakor egyenletes a tápanyageloszlás, jobban hasznosul a<br />

vízben oldott tápanyag. A gyökérzóna átáztatásához szükséges vízadag nagysága 20–30 mm.<br />

• A fagy elleni öntözésnek a fűtés nélküli fóliás hajtatásban és a szabadföldi korai termesztésben van nagy<br />

jelentősége. E módszerrel a víz nagy fajhőjét, illetve a nedves talaj nagy hőkapacitását hasznosítjuk. Késő<br />

tavaszi fagyveszély idején a beöntözött talaj a napsütés hatására fölmelegszik, sok hőt tárol, amelynek éjszakai<br />

kisugárzásával mérsékli a levegő talaj menti rétegének lehűlését. Ilyenkor a kiszáradt felső talajréteg<br />

átnedvesítése a cél, ami 8–10 mm vízadaggal érhető el.<br />

Fóliás termesztést végző kisüzemekben a fagyponthoz közeli hőmérséklet elérésekor a növények vízzel való<br />

permetezésének módszerét is használják. A lehűlő víz fajhőjének, a jéggé fagyó víz pedig fagyáshőjének<br />

átadásával akadályozza az erősebb fagy kialakulását a fóliasátor légterében. Ehhez már 1–2 mm víz<br />

kipermetezése is elegendő.<br />

• A beiszapoló öntözést a palánták kiültetésekor alkalmazzák. A talajszemcséknek a gyökerekhez, illetve a<br />

tápkockákhoz való tapadását segíti, ezzel jobb eredést és begyökerezést eredményez. Száraz talaj esetén a<br />

vízpótlás feladatát is betölti, de a beiszapolásra nedves talajba való palántázáskor is szükség van.<br />

A beiszapoló öntözés a teljes talajfelületre is kiterjedhet. Ilyenkor esőztető öntözőberendezésekkel 10–15 mm-es<br />

vízadagot juttatnak ki. Melegigényes növények (paprika) ültetésekor – a talaj lehűlésének elkerülése végett – a<br />

tövenkénti beöntözés az előnyösebb. A vízadag 1–5 dl/tő. A tövenkénti öntözés az ültetőgépre szerelt tartályból<br />

tömlővel, kisüzemben öntözőkannával végezhető.<br />

3.2. Az öntözővíz tulajdonságai és forrásai<br />

Termesztési szempontból az öntözővíznek a következők a legfontosabb tulajdonságai:<br />

– ásványisó-tartalma,<br />

– keménysége,<br />

– hőfoka,<br />

– szennyezettsége.<br />

Az öntözővíz sótartalmát főként eredete határozza meg. Egyes körzetekben közismerten nagy az ásott és fúrt<br />

kutak ásványisó-tartalma. Az ásványi sók közül a nátriumsók jelenléte (ami a tiszántúli zöldségtermesztő<br />

körzetekben gyakori) különösen káros. A nátriumsós vízzel való öntözés a talajt elszikesíti és terméketlenné<br />

teszi. Nem alkalmas a víz öntözésre, ha szódatartalma 100 mg/l felett van, de összessó-tartalma sem haladhatja<br />

102<br />

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!