Általános ismeretek

Étkezési kukorica
Ismerve a fajtáknak a vetéstől a törési érettség eléréséhez szükséges hőösszegét, a képlet alapján naponta való
számítással halmozottan megkapjuk a törés várható időpontját.
A vetésmélység általában 3–5 cm.
A tenyészterület nagyságát a fajta, a talaj szerkezete, tápanyag-ellátottsága és az öntözési lehetőségek határozzák
meg.
Házikertben, kisüzemben 70 cm-es sor- és 20–22 cm-es tőtávolsággal 50–60 ezer tő/ha (5–6 tő/m 2 ) ajánlható.
Gépi betakarítás esetén a 91, illetve a 102 cm-es sortávolság felel meg a csőtörő fogásszélességének. Ez esetben
fajtától függően 10–20 cm tőtávolság mellett 110, illetve 55 ezer tő/ha állománysűrűség érhető el (DANIEL,
1978).
A vetőmagszükséglet a tenyészterület és az ezermagtömeg függvényében 12–20 kg/ha. Vetésre csávázott
vetőmagot használjunk. A vetéssel egy időben szórható ki az indító műtrágya.
1.4.6. ÖNTÖZÉS
Hazánk időjárási viszonyai mellett öntözés nélkül a legjobb vízgazdálkodású talajokon is legfeljebb jó közepes
termés érhető el. Ennél jobb termésre – különösen kedvezőtlenebb körülmények között – csak akkor
számíthatunk, ha a növényállomány a teljes vegetációs időszak alatt nem nélkülözi a vizet.
Ha száraz a talaj, először a vetőágy készítése előtt öntözzük, majd ezt követően a természetes csapadékot
havonta 100 mm-re, a címerhányás időszakában pedig 120 mm-re egészítjük ki. Ha csak egyszer tudunk
öntözni, akkor azt a virágzás időszakában végezzük.
1.4.7. EGYÉB NÖVÉNYÁPOLÁSI MUNKÁK
A csemegekukorica-termesztés egyik legfontosabb növényápolási munkája a gyomirtás, amely végezhető
mechanikai eszközökkel, gyomirtó vegyszerekkel és a kettő kombinációjával. Házikertben, ahol kis területen
egy időpontban többféle növényt is termesztenek, a mechanikai eszközökkel végzett gyomirtás, nagyüzemben a
géppel vontatott kultivátor ajánlható. Tekintve hogy a gyökerek többsége a felső, művelt rétegben helyezkedik
el, fontos, hogy a művelőeszköz ne járjon a növényhez túl közel és mélyen.
A kapálások számát mindenkor a gyomosodás mértéke és a talaj tömörödöttsége határozza meg. Ha megfelelő a
talajszerkezet és sikeres a vegyszeres gyomirtás, fölöslegessé is válhat a kapálás. Amikor a növényállomány
elérte a 15–20 cm-es magasságot, a soroktól 15 cm-re kijuttatjuk a fejtrágyát és tápkultivátorral 10 cm mélyen
bedolgozzuk a talajba.
A csemegekukorica-fajták fattyasodási hajlama eltérő, de a termesztési körülményektől függően eltérő módon
reagálnak a fattyazásra is. Ha jó a vízellátás, ártunk a fattyazással, vízhiány esetén viszont növeli a termést, de a
többletterméssel nem feltétlenül térül meg a fattyazás költsége.
A fattyazás csak kisüzemben, száraz évjáratban, öntözés nélküli termesztésben ajánlható.
1.4.8. BETAKARÍTÁS
A sikeres termesztés egyik sarkalatos pontja a betakarítási idő helyes megválasztása. A csövek tejes érésben
piacképesek, amikor a nedvességtartalom 72%, a szárazanyag-tartalom megközelítően 25%.
A maximális hozamot is figyelembe véve, a cukor és a különféle zamatanyagok összhangja ekkor a
legharmonikusabb.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a biológiailag még nem érett termés enzimtevékenysége a törés után
is folytatódik, és az oldható cukrokat tovább alakítja keményítővé. A törésre érett optimális állapot a
hőmérséklettől függően néhány napig tart. 16 °C napi középhőmérsékleten 5–6 nap alatt, 30 °C feletti
hőmérsékletnél pedig már 1–2 nap alatt le kell törni a csöveket. A törés optimális időpontját kézi betakarításkor
körömpróbával, gépi betakarításkor refraktométerrel, illetve nyírási erőn és lényeredéken alapuló biometrikus
módszerrel állapítják meg (DANIEL, 1978).
591
Created by XMLmind XSL-FO Converter.