Általános ismeretek

A zöldségfélék élelmezési
jelentősége
azóta sem változott. VIG P.-NÉ (1978) adatai szerint zöldségfogyasztásunk 1961–1973 között évente átlagosan
0,44 kg-mal, a legtöbb európai országé (a szomszédos szocialista országoké is!) pedig 1–2 kg-mal növekedett.
GUBA és VARGA (1980) a hazai zöldségfogyasztás 1960–1978 évek közötti alakulását vizsgálva
megállapították, hogy az 81,8–86,7 kg/év/fő között változó, és lényegében stagnál. A lakosság ez alatt az
időszak alatt nettó jövedelmének 2,3%-át fordította friss és konzervált zöldségfélék vásárlására. Mindezt úgy
értékelték, hogy zöldségfogyasztásunk megközelíti a fejlett termelési és fogyasztási kultúrájú országokét.
Jelenlegi fogyasztásunk (1985. évi KSH adatok szerint) 75,6 kg, amelyből 17,1 kg a feldolgozott. Ez utóbbiból
14,2 kg a konzervált és 2,9 kg a fagyasztott. A tartósított zöldségek aránya tehát az összes terméktömeg 22–
23%-át teszi ki. Ezeket az adatokat a kereskedelmi forgalom alapján határozták meg és a tényleges
önfogyasztást (saját termelésű zöldségek fogyasztását) nem tartalmazzák. Így nem is adhatnak reális képest
zöldségfogyasztásunk helyzetéről. Ehhez még az önfogyasztás becsült mennyiségét is hozzá kell adni. E
korrekció elvégzéséhez GRUBBEN (1977) adatából célszerű kiindulni, aki a fejlett országok átlagában az
önfogyasztás arányát mintegy 13%-ban határozta meg. Ha esetünkben ezt az arányt 10% körüli értékre
becsüljük, és a KSH 75,6 kg/év/fő értékű 1985. évi adatát az önfogyasztás feltételezett arányával megnöveljük,
hazánkban a tényleges zöldségfogyasztás 93–94 kg/év/fő értékben állapítható meg.
A lakosság 1980 és 1983 között zöldségfogyasztásra fordított kiadásairól és annak szerkezetéről a 3. táblázatban
közölt adatok adnak tájékoztatást. Ezek azt mutatják, hogy a vizsgált években a zöldségfogyasztás évi
nagyságrendje 11,6 és 11,9 milliárd Ft közötti volt. Szerkezetét tekintve ebből a frisszöldség-fogyasztás aránya
77–82%, a tartósítotté pedig 14,1–18,5% volt. A tartósított zöldség fogyasztásán belül a gyorsfagyasztott
aránya 3,4–3,8% között alakult.
3. táblázat - A zöldségfogyasztás szerkezete Magyarországon*
Szerkezet 1980 1981 1982 1983
millió
Ft
arán
y
millió
Ft
arán
y
millió
Ft
arán
y
millió
Ft
arán
y
Friss 9 476 79,4 9 653 82,0 9 244 79,4 9 184 77,4
Tartósítot
t
–
konzerv
2 451 20,6 2 116 18,0 2 390 20,6 2 634 22,3
2 011 16,9 1 653 14,1 1 991 17,2 2 178 18,5
–
fagyaszto
tt
440 3,7 463 3,9 399 3,4 456 3,8
Összesen 11
920
100 11
769
100 11
634
100 11
818
100
* Korrigált KSH-adatok, az ott gyümölcsnél feltüntetett görög- és sárgadinnye a frisszöldség-fogyasztáshoz
sorolva.
A hazai zöldségfogyasztás színvonalát szemléltető statisztikai adatokat áttekintve látható, hogy azok a
legfejlettebb országokéhoz közelítő jelleget mutatnak. Az összes terméktömeg-fogyasztás – 93–94 kg/év/fő – a
fejlett országok átlagával megegyező, de az európai átlagtól elmarad. Abban a tartósított termékek 22–23%-os
aránya gyenge közepes színvonalnak felel meg.
4. táblázat - A magyarországi zöldségfogyasztás termékszerkezete
Zöldségféle Fogyasztás
(kg/év/fő)
11
Created by XMLmind XSL-FO Converter.