Általános ismeretek

A magyar zöldségtermesztés
jellemzése
korszerűsítése, teljes gépesítése volt a cél. Ezt azokkal a zöldségfélékkel, amelyek természetüknél fogva a
vetéstől a betakarításig alkalmasak voltak a teljes gépesítésre, sikerült is megvalósítani. Így a zöldborsó, a
gyökérfélék, a hagyma meglehetősen gyorsan helyet kapott a nagyüzemi termesztésben. A munkaigényes, sok
ápolást kívánó és többszöri szedéssel betakarítható zöldségfélék gépesítése mindmáig nem vált lehetővé. A
hazai mezőgazdasági átszervezések időszakát követően az állami gazdaságok, később a termelőszövetkezetek is
újra megkísérelték a zöldségfélék korszerű, nagyüzemi termesztésének a bevezetését. Kiderült, hogy a már
említett három faj mellett csupán a zöldbab termesztését lehetett még nagyüzemi szinten megvalósítani, a többi
fontosabb zöldségféle termesztése azonban nagyüzemi körülmények között nem vált be. Az azonban
beigazolódott, hogy megfelelő szervezéssel, az érdekeltség előtérbe helyezésével nagyüzemekben is lehet
eredményes zöldségtermesztést folytatni. Hosszú, évtizedes kísérletezgetés után alakultak ki az üzemi
termesztés területi és szervezeti formái. 1990 után, a keleti exportpiacok elvesztése miatt, a konzervgyárak
termelése is összességében kb. 50%-kal esett vissza. A nagyüzemekben a zöldségtermesztés majdnem
megszűnt.
7. táblázat - Zöldségtermő terület (1000 ha)
Megnevezés 197
5
198
0
198
5
Nagyüzem 81,
9
Háztáji és kisegítő
gazdaság
26,
9
86,
7
33,
8
96,
7
25,
3
A fontosabb zöldségnövények termesztésterületének megoszlását a 8. táblázat mutatja. Az adatokból
egyértelműen kiolvasható, hogy a vöröshagyma vetésterülete valamelyest csökkent. Ez a csökkenés elsősorban a
terméseredmények növekedésével függ össze, így a bel- és külföldi szükségletet kisebb területről is ki tudjuk
elégíteni. A zöldborsó vetésterülete kissé növekedett. Ez annak köszönhető, hogy a belföldi igények és a
külföldre szállított borsó mennyisége is növekedett. Az 1975. évihez képest lényegesen csökkent a paradicsom
vetésterülete, ami azzal magyarázható, hogy 1975 táján a nagyüzemekben próbálkoztunk a paradicsom gépi
betakarításával. Akkor a termésátlagok alig haladták meg a 20 t-t, ezért növelni kellett a paradicsom
termőfelületét. Amikor a paradicsomtermesztés átkerült a koordinált háztájiba, vagyis a változatlanul nagyüzemi
területen termesztett paradicsom fontosabb munkálatait és a betakarítást a nagyüzem dolgozói egyéni alapon
vállalták, a termésátlagok javultak, és ma már lényegesen kisebb területen ugyanannyi paradicsomot termelnek.
Az étkezési paprika területe lényegesen nem változott, valamelyest csökkent, ami azzal függ össze, hogy a friss
étkezési paprika iránti igényt többnyire a fólia alatt termesztett paprika elégíti ki, még a nyár és az ősz folyamán
is. Ez a tendencia tovább folytatódik, és szabad földön elsősorban a konzervipar számára termesztett étkezési
paprika marad, kiegészülve az exportra kerülő paradicsom alakú paprikával. Az uborka vetésterülete lényegesen
csökkent, mert a szántóföldről egyrészt a fólia alá került, másrészt a támrendszeres műveléssel koncentráltan
termelhető meg a konzervipar igénye. Az uborkafelhasználás (1990-ig) azonban inkább növekedett, mint
csökkent. A káposztafélék vetésterülete egyértelműen csökkent. Ez a csökkenés azzal magyarázható, hogy
változatosabbá vált az étkezésünk, és egyéb zöldségféléket is jelentős mennyiségben fogyasztunk.
8. táblázat - Zöldségfélék területe (1000 ha)
Megnevezés 197
5
198
0
198
1
198
2
198
3
198
4
198
5
Vöröshagy
ma
7,1 6,0 5,7 5,8 5,7 6,4 6,6
Zöldborsó 28,
5
27,
0
27,
3
24,
2
24,
3
28,
2
30,
7
Paradicsom 14,
6
15,
2
12,
0
9,5 8,1 8,4 8,0
18
Created by XMLmind XSL-FO Converter.