Általános ismeretek

Termesztéstechnikai munkák
poharak jöhetnek számításba. Nagyüzemekben a cseréptöltés gépesíthető. Cserépben többnyire a hajtatott
uborka, paradicsom és paprika palántáit nevelik.
• A kiskonténeres palántanevelésben a különböző, 5–10 cm átmérőjű műanyag zsákocskában végzett
palántanevelést értjük. Elterjedtségük az előzőkénél kisebb, mert töltésük és kezelésük is nehézkesebb.
5.6.5. A PALÁNTÁK ÁPOLÁSI MUNKÁI
Palántaneveléskor is a növények környezeti igényének minél tökéletesebb kielégítése, a gyomirtási és
növényvédelmi munkák elvégzése, az időszak végén a palánták edzése és ültetésre való előkészítése a
legfontosabb feladat.
A magvetéstől a kelésig a két legfontosabb teendő a talaj hőmérsékletének és nedvességtartalmának előírt
szinten tartása. A növények kelésig az egyébként optimálisnál 7 oC-kal melegebbet kívánnak. A lomblevelek
megjelenéséig pedig 7 oC-kal alacsonyabb hőmérséklettel akadályozható meg a palánták megnyúlása.
A keléstől az edzésig továbbra is a hőmérséklet szabályozása a legfontosabb teendő. Ez a fényellátottsággal
összhangban oldható meg jól. Ma már a legtöbb zöldségfaj palántanevelésének meghatározták a pontos
hőmérsékleti programját, amely megadja az éjszaka és nappal (napos, illetve borús időben) a talajban és a
légtérben tartandó hőmérsékleti értékeket.
A fényellátás szabályozására kevesebb a lehetőség, bár a pótmegvilágítás, illetve az árnyékolás részletkérdései
ismertek. A hazai energiaárak és -ellátottság mellett általában nem fizetődik ki a pótmegvilágítás, de korai
időszakban, az értékesebb hajtatási növényanyag palántái esetében néha meggondolandó. Az árnyékolás
különösen tűzdelés után lehet hasznos.
A vízigény vízpótló, illetve frissítő öntözéssel, a levegő páratartalmának szabályozásával elégíthető ki. A talajon
keresztül bekövetkező vízveszteség pedig talajtakarással csökkenthető.
A rendszeres öntözés a nagyobb arányú szellőztetések idején indul meg, rendszerint heti 5–10–20 mm víz
pótlására van szükség. A palántanevelő telep vízigénye hektáronként 100–400 l/min körül változik aszerint,
hogy van-e lehetőség a víztározóban való gyűjtésére. Sokszor nagy melegben, különösen tűzdelés után csak kis
adagú frissítő öntözésre van szükség.
Nagyon fontos a vízellátás egyenletessége. A túlöntözésnél is rosszabb, ha foltokban nem ázik át a talaj a
gyökeresedés mélységéig, illetve a földlabda aljáig.
A tápanyagellátási feladatok nagy részét rendszerint a palántaágy talajának összeállításakor elvégzik, gyorsan
ható műtrágyák használata esetén azonban rendszeres tápoldatozást kell beiktatni 1 ezrelékes tápoldattal. Jól
használható erre a célra a 14–7–21% hatóanyag-tartalmú komplex műtrágya. Időszakosan végzett
tápoldatozáshoz az oldat töménységét 2–4 ezrelékesre kell beállítani.
Elvétve már a palántanevelés időszakában is adagolnak CO 2-ot úgy, hogy a légtérben 700–1000 ppm-nyi
koncentráció alakuljon ki (1,5–2 g/m 2 ).
A gyomirtást a megelőző talajfertőtlenítésen túl a szántóföldön is használatos vegyszerek alkalmazásával vagy
kézi gyomlálással oldhatjuk meg.
Edzés, előkészítés az ültetésre. A palántanevelés utolsó 10–12 napjában kerül sor a növények edzésére, amely
az új környezethez való szoktatásból áll. Edzeni a szabadföldre, s részben a fűtés nélküli hajtatásra kerülő
növényeket kell. Az edzés szükséges rossz. Kerülni kell tehát a növények túlzott sanyargatását, és ügyelni kell
arra, hogy lehetőleg a növekedésük se álljon le.
Az edzés folyamata fajonként változó. A melegigényes növényeket elsősorban vízelvonással és az optimum
feletti hőmérsékleti értékektől való védelemmel szoktatjuk a mostohább körülményekhez, a vízigényes
hidegtűrőket pedig hőelvonással edzik.
Az edzés egyik formája a levegő szárítása, és ebben az időszakban már a nitrogénadagolástól is óvakodni kell.
Az a kedvező, ha a növények az egész palántanevelési időszak alatt lendületesen – de nem buján – fejlődnek,
mert akkor csak szoktatni, nem pedig edzeni kell őket.
127
Created by XMLmind XSL-FO Converter.