Általános ismeretek

A magyar zöldségtermesztés
jellemzése
elvárható. De ha minden körülményt figyelembe veszünk, akkor a magyar termésátlagokat – különösen a szabad
földön elért átlagokat – jó közepesnek mondhatjuk, és azok csak kevés ország (pl. Hollandia, Franciaország)
termésátlagánál gyengébbek. A 6. táblázatban a fontosabb zöldségnövények 10 évi átlagtermései láthatók. A
számadatokból például kiderül, hogy a vöröshagyma termésátlaga 1975 és 1986 között 1975-höz viszonyítottan
megduplázódott, ez azonban kizárólag az 1975. évi nagyon kedvezőtlen időjárási körülményeknek tudható be.
Általában 20 t körüli kiegyenlített terméssel számolhatunk. Igaz, ez az eredmény a holland egyéves, öntözéses
hagymatermésnek még a felét sem éri el, mi azonban öntözés nélkül, extenzívebb körülmények között
termesztjük a hagymát, ennek megfelelően ezek a termésátlagok ma még jó közepes eredménynek könyvelhetők
el. A zöldborsó termésátlaga bizonyos mértékben emelkedik, ez részben a fajtáknak, részben a javuló
technológiának tudható be. Az 1975. évhez viszonyítottan a paradicsom termésátlaga a következő években már
egyenletes 30 t körüli, ami mint átlag jó, de még lényegesen növelhető, hiszen a jelenlegi fajták potenciális
termőképessége ennek legalább a háromszorosa. Azt a tényt figyelembe véve, hogy öntözés nélkül termesztjük a
paradicsomot, még lehetőség van arra, hogy a technológiai fegyelem javításával a termésátlagokat
megkétszerezzük. Az étkezési paprika termésátlaga szinte változatlan és meglehetősen kicsi. Amíg a II.
világháború előtti években a paprikát csak kisüzemekben termesztették és a paprika igényeit minden
szempontból kielégítették, addig a termések a jelenleginek majdnem a kétszeresét is elérték. Az uborka
termésátlaga meglehetősen ingadozó. Ez elsősorban azzal van összefüggésben, hogy az uborka nagyon érzékeny
a hőmérsékletre, de még inkább a csapadékra, annak eloszlására és a páratartalomra. Hasonló a helyzet a
káposztafélék termésátlagaival is. A hidegtűrő és sok vizet kívánó káposztafélék termésátlagában sokszor 100%
az eltérés az egyes esztendőkben. Ennek okai elsősorban az időjárással magyarázhatók.
6. táblázat - Néhány zöldségféle termésátlaga (t/ha)
Megnevezés 197
5
198
0
198
1
198
2
198
3
198
4
198
5
Vöröshagy
ma
10,
2
19,
2
18,
8
22,
5
19,
6
23,
8
22,
0
Zöldborsó 5,9 6,4 6,3 7,9 7,4 7,7 7,5
Paradicsom 18,
0
25,
8
26,
3
29,
2
26,
9
26,
5
29,
0
Étkezési
paprika
13,
0
9,4 12,
0
13,
0
13,
2
8,0 13,
4
Uborka 10,
8
10,
1
11,
5
15,
1
12,
6
9,8 4,5
Fejes
káposzta
18,
4
18,
8
20,
1
20,
1
19,
2
24,
5
25,
0
Megjegyzendő még, hogy a külföldi termésátlagok a tenyészidőbeni eltérésen kívül azért is nagyobbak a
mieinknél, mert a termesztés szerkezete, gépesítettsége és technológiája jobban szervezett és magasabb szintű.
A magyar zöldségtermesztés elsősorban a hazai igényeket hivatott kielégíteni. Ez részben a lakossági
frisszöldség-ellátásra irányul, de jelentős mennyiségű zöldséget használnak fel a konzervgyárak, sőt az utóbbi
időben a hűtőipar is. A magyar zöldségkivitel eléggé szerény. Korábban konzervként szállítottunk
zöldségféléket a volt Szovjetunióba, s igen kis mennyiségben a nyugati országokba. Jelentős exportnövény a
vöröshagyma, és viszonylag sok paradicsom alakú paprikát szállítunk nyersen vagy félig feldolgozva külföldre.
Meglehetősen egyenletes mennyiségben szállítunk ki fűszerpaprika-őrleményt.
Az igények kielégítéséhez az utóbbi évtizedekben évenként eltérő nagyságú szabadföldi területeket kellett a
termesztésbe vonni. A II. világháború utáni években jóval több mint 100 ezer ha-on termeltünk
zöldségnövényeket. Jelenleg a zöldségtermő terület nagysága 50–60 ezer ha (7. táblázat). 1945 után a hazai
zöldségtermesztés lényeges változáson ment keresztül. 1958-ig a zöldségtermesztés kisüzemekben fejlődött,
csupán az állami gazdaságok kísérleteztek a zöldségtermesztés „nagyüzemesítésével. A termesztés
17
Created by XMLmind XSL-FO Converter.