Általános ismeretek

Burgonyafélék
b) a fejtrágyaként használt műtrágyakeverék foszfordomináns legyen. SOMOS (1971) az első fejtrágyázásra 140
kg/ha szuperfoszfátot, 20 kg/ha ammónium-nitrátot s 40 kg/ha kálium-kloridot javasol. A következő
fejtrágyázáskor – a foszfordominancia fenntartásával – a nitrogén és a kálium növelése indokolt: 100 kg/ha
szuperfoszfát, 40 kg/ha ammónium-nitrát és 60 kg/ha kálium-klorid;
c) szigorúbb a követelmény a gyomosságot és az egészségi állapotot illetően. Az erős gyomosság és a szabvány
tűréshatárát meghaladó vírusos, gombás és baktériumos megbetegedés kizáró ok. Manapság különösen a
baktériumoktól kell tartanunk (Pseudomonas tomato, Corynebacterium michiganense). Ez természetesen a
gyomirtási és vegyszeres védekezési technológia még szigorúbb betartását igényli;
d) tekintettel kell lenni a mag minőségére, elsősorban a csírázási százalékra. Néhány korai fajta és a gépi
betakarítású fajták magja már a bogyóban csírázásnak indulhat, ezért a jó minőségű vetőmag előállításához
többszöri szedésre van szükség.
Az izolációs távolságot illetően eltérőek a vélemények. Tekintettel arra, hogy a paradicsom önbeporzó növény,
és az idegen beporzás veszélye nálunk néhány ezreléktől 1%-ig terjedhet, a vonatkozó szabvány 4 m-es
fajtaválasztó utakat ír elő.
A szántóföldi szelekciókat olyan fejlettségi állapotban kell végezni, amikor az eltérő tulajdonságú egyedek
biztonsággal eltávolíthatók.
A levélzet és a lomb alapján akkor kell szelektálni, amikor a növény még nem bukott szét a kötődött termés
tömegétől.
A terméskötődéstől az érésig a bogyótulajdonságok (a rekeszek száma, alak, nagyság, a bogyóváll színe,
kocsány, bogyószín) alapján lehet szelektálni. A növekedésben elmaradt, a vírusos vagy beteg töveket az
állományból el kell távolítani.
A magtermő táblák a tenyészidő folyamán több szemlében részesülnek. Az ellenőrzések ideje az első kötések
kifejlődésekor és a 70%-os éréskor van. A növényvédő állomások szakemberei a szuperelit és exportra szánt
tételek egészségi állapotát vizsgálják.
A szemle során a nemesített fajta olyan tulajdonságait vizsgálják, amelyek a szántóföldön bírálhatók, később a
vetőmagon már nem (kiegyenlítettség, fajtatisztaság, gyomosság, mintaterenkénti betegség stb.).
Nemesített vetőmagként vizsgálatra bocsátani, fémzárolni, forgalomba hozni, illetve elvetni csak a szántóföldi
ellenőrzés során alkalmasnak minősített, nemesített fajta magtermését szabad.
A nemesített vetőmag szaporítási fokozatai paradicsom esetében a következők: a fajtafenntartás eredményeként
nyert szuperelit magból állítjuk elő az elit fokozatot, amely egyrészt a hazai árutermesztés vetőmagszükségletét,
másrészt az export anyamagigényt elégíti ki.
Külön kell szólnunk a hazai fajták terjedéséről külföldön, amely az utóbbi évek nemesítői munkájának
eredménye (FARKAS, 1984). Nyugat-Európa, Közel-Kelet és Afrika egyes országai nagy mennyiségű magot
exportáltak az 1982–86. években. A külföldi cégek nálunk termeltetett fajtáinak nagy része nem felel meg sem a
magyar termesztéstechnológiának, sem az ipar minőségi követelményeinek. A magyar fajták export célú
vetőmagtermesztése így mind a termelőnek, mind az iparnak hasznos (Mobil, Korall, K. 549, Uno, Zömök stb.).
1.7.2. HIBRIDMAG-ELŐÁLLÍTÁS
A hibridek fokozott termesztésbe vonása az ismert biológiai előnyökön (jobb kötődés, koraibb és nagyobb
termés, jobb minőség) kívül a magtermesztő cégeknek is fontos (a szülők kézbentartásával megoldható a
fajtavédelem). A hajtatásban kizárólag hibrideket használnak világszerte, s ugyanilyen jövő vár a szántóföldi
termesztésre is (Kaliforniában 1986-ban az összes termőfelület 30–50%-án hibrideket termeltek!).
A hibridmag-előállítás feltételei a következők: megfelelő klimatikus adottságok, olcsó munkaerő, korszerű
technológia.
– Klimatikus adottságaink nem túlzottan kedveznek a szabadföldi hibridmag-előállításnak (szárazság, kis
páratartalom, hideg éjszakák). Biztonságosabb a fűtetlen fóliás termesztés, ami viszont költségnövelő tényező.
195
Created by XMLmind XSL-FO Converter.