03.05.2015 Views

Általános ismeretek

Általános ismeretek

Általános ismeretek

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Burgonyafélék<br />

Hajtatásban abban az esetben is adhatunk szerves trágyát, esetleg tőzeget alaptrágyának, ha a talajvizsgálati<br />

eredmények a három makroelemből jó ellátottságot mutatnak, hiszen a humusztartalom növelése is cél.<br />

Az első fejtrágyázás időpontja az első termés kötésétől és a növény ebben az időszakban mutatott növekedési<br />

erősségétől függ.<br />

Az egyszeri fejtrágyaadagok általában a tenyészidőre kiszámolt összmennyiségek arányában tartalmazzák az<br />

egyes tápláló elemeket. Az első fejtrágyázáskor ettől eltérünk: ha a növényt generatív irányba kívánatos terelni,<br />

akkor csak foszfort, ha a vegetatív növekedést szükséges fokozni, akkor csak nitrogént tartalmazzon az első<br />

adag. Hasonló módon a későbbiekben is „terelhetjük” a növényt a foszfor és a nitrogén arányának<br />

változtatásával.<br />

A fejtrágyázások száma az optimális talajoldat-koncentráció miatt igen lényeges. Az egész tenyészidőre<br />

szükséges össz-fejtrágyamennyiséget a lehető legegyenletesebben, tehát minél több alkalomra elosztva kell<br />

kijuttatni. A növény számára a vízkultúrás vagy kőgyapotos termesztés teljesen homogén időelosztású tápanyagadagolása<br />

az optimális. Megfelelő az öntözővízzel öntözésenkénti eloszlásban dozírozott tápanyag is, s<br />

valamivel kíméletlenebb (az egyenetlen időbeli és térbeli koncentráció veszélyei miatt) a talajra kiszórt<br />

fejtrágya. A hosszú tartamú termesztés 6–7 hónapjából a terméskötéstől szeptember közepéig (eddig érdemes<br />

fejtrágyázni) eltelt 4–5 hónap alatt legalább 6–8 részletben kell a fejtrágyát kijuttatni. Az egyszerre adható<br />

hatóanyagdózis maximuma N:10, P:5, K:10 g/m 2 .<br />

A gyakorlatban célszerű a tenyészidő összes fejtrágyaszükségletéből és a fejtrágyázási időszak tervezett teljes<br />

hosszából kiszámítani a naponta egy négyzetméterre jutó mennyiséget vegyes műtrágyában. Ebből az adatból<br />

jól meghatározhatók (az egyszeri dózismaximummal elvégzett osztással) a még lehetséges legritkább<br />

fejtrágyázási szakaszok. (Nem követ el túl nagy hibát az a termelő, aki hajtatásban 2 g/m 2 /nap vegyesműtrágyaadaggal,<br />

50 g/m 2 vegyes műtrágya egyszeri dózismaximum betartásával fejtrágyáz. Ebben az esetben tehát<br />

fejtrágyázhat pl. naponként 2 g/m 2 vagy 10 naponként 20 g/m 2 , vagy 15 naponként 30 g/m 2 stb., de legfeljebb 25<br />

naponként 50 g/m 2 vegyesműtrágya-dózissal.)<br />

2.4.2. SZAPORÍTÁS, PALÁNTANEVELÉS<br />

A magot általában szaporítóládába (30×60 cm, kb. 400 szem mag) vetik 5 cm-es sortávolsággal, 1 cm-es<br />

takarással (a fertőtlenített takaróföldet palántadőlés elleni szerrel kell keverni). Vethetünk azonnal a tápkockába<br />

is.<br />

A vetésidőt a tervezett kiültetési időpont és az optimális palántanevelési időtartam határozza meg. Folytonos<br />

növekedésű fajták palántanevelési ideje korai hajtatásban 3 hónap, középkoraiban 3–2,5 hónap, hideghajtatásban<br />

2,5–2 hónap; az optimális kiültetésre kész palánta fehérbimbós. A csokros fajták ideális ültethető palántája<br />

bimbó nélküli, tehát a palántanevelési idejük is 1–2 héttel rövidebb, fűtés nélküli hajtatáshoz maximum 2 hónap.<br />

A ládába vetett növényeket szikleveles állapotban 7-es, 8-as tápkockába tűzdeljük, ekkor egyben szelekciót is<br />

végzünk. A keléstől 18 oC-on tartott szikleveles növényeket a tűzdelés után 22–25 oC-on neveljük a jó<br />

gyökeresedés elősegítésére.<br />

A palántanevelés időszaka alatt ritkán, nagy vízadaggal öntözzünk, gyakran szellőztessünk, kerüljük a nagy<br />

páratartalmat. A növények a lehető legrövidebb ideig legyenek vizesek, a talajfelszínt időről időre hagyjuk<br />

megszáradni. Ezzel elejét vehetjük a palántadőlésnek és más betegségeknek.<br />

2.4.3. ÜLTETÉS<br />

Ültetéskor a tenyészterület-igényt vegyük figyelembe. A különböző fajtatípusok és termesztési módok növényei<br />

között lényeges állománysűrűségbeli igényeltérések vannak.<br />

A folytonos növekedésű fajtákból korai és középkorai hajtatásban – támrendszer mellett – négyzetméterenként<br />

6–8, hideghajtatásban 8–10 egyszálas palántát ültettünk. A determinált fajtákból általában a folytonos<br />

növekedésűeknek a kétszerese, 15–20 növény ültethető 1 m 2 -re. Régebben ikerszálas palántát is használtak,<br />

ilyenkor a kiültetett ikertövek száma kb. 20%-kal kevesebb az egyszálas tövekre ajánlotténál. Hajtatásban kézzel<br />

ültetnek, a művelés szempontjából előnyös az ikersoros elrendezés.<br />

2.4.4. ÖNTÖZÉS<br />

228<br />

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!