Általános ismeretek

Keresztesvirágúak
– Szabadföldi őszi termesztés, ültetés a tenyészidő hosszától függően VI. hó elejétől VII. hó 20-áig (vagy 3
héttel korábbi, állandó helyre vetés).
5.4.1. AZ ÉGHAJLAT ÉS A TALAJADOTTSÁGOK HATÁSA
A karfiol csak a jó vízgazdálkodású, jó szerkezetű, tápanyagban nagyon gazdag területeken ad jó termést. A
termőhely kiválasztásakor a legdöntőbb a rózsaképzés időszakában várható időjárás alakulása. A nagy meleg és
a páraszegény levegő a tenyészidő meghosszabbodásához, a termés mennyiségének és minőségének
kedvezőtlen alakulásához, sőt nagyon sokszor a termesztés teljes kudarcához is vezethet.
Korai termesztésben elsősorban a lazább, könnyebben fölmelegedő területek vehetők számításba. A karfiol a
közömbös vagy gyengén lúgos talajokat kedveli.
5.4.2. A NÖVÉNYVÁLTÁS JELENTŐSÉGE
A karfiol a megfelelő tenyészidejű egyéb káposztafélével esik azonos elbírálás alá. Különösen kettős
termesztésben kell ügyelnünk arra, hogy az előtte termesztett növény időben lekerüljön, mert az ősszel
megkésett karfiol csak résztermést vagy még azt sem ad.
5.4.3. TÁPANYAGELLÁTÁS
A karfiolt is a tudományosan kidolgozott módszer alapján trágyázzuk. Tervezhető termésszintje –
termőhelyenként változóan – rövid tenyészidejű fajtákból 10–20 t/ha, hosszú tenyészidejű fajtákból 15–30 t/ha
lehet.
Fajlagos műtrágyaigényét a 137. táblázat szemlélteti.
A trágyafélék kijuttatásának idő- és elosztási rendje nagy vonalakban megegyezik a többi káposztafélénél
leírtakkal.
Ügyelnünk kell arra, hogy a karfiol klórra érzékeny, tehát a kálitrágyát eszerint válasszuk meg.
A foszfor- és a káliműtrágyát, valamint a szerves trágyát alaptrágyaként, a nitrogént indító és fejtrágyaként
adjuk. Korai termesztésben a nitrogént 2–3 részletben (indító és 1–2-szer fejtrágyaként), másodtermesztéskor
esetleg eggyel több részletben juttatjuk ki.
5.4.4. TALAJMŰVELÉS, TALAJ-ELŐKÉSZÍTÉS
A karfiol gyökértömege főleg a 15–20 cm-es talajmélységben helyezkedik el, ezért a trágyát is ilyen mélyre kell
leforgatni az alap-talajművelés során. Egyéb tekintetben az ültetési, illetve vetési időpontnak és az előtte lévő
növény lekerülési időszakának megfelelő alap- és vetés előtti talajművelési munkákat kell beiktatnunk.
5.4.5. VEGYSZERES GYOMIRTÁS
A karfiol a káposztafélék közül a legérzékenyebb a gyomirtó vegyszerekre, így a többinél használható
Mesoranil itt nem jöhet számításba. Kétszikű gyomok ellen a Devrinol 50 WP (3–5 kg/ha), az egyszikűek ellen
a Fusilade (2–4 l/ha) használható. A Fusilade élelmezés-egészségügyi várakozási ideje 56 nap, így csak a
hosszabb tenyészidejű fajtákhoz alkalmazható.
5.4.6. SZAPORÍTÁS
A karfiolt végleges helyre vetéssel és palántaneveléssel is szaporíthatjuk. Újabban a nyári és őszi szedésre szánt
növényanyagot egyre gyakrabban állandó helyére vetik, a korai árut adó technológiákban pedig ritka vetésű
szálas vagy tápkockás palántát ültetnek.
Tenyészterület-igénye fajtától, technológiai változattól és művelésmódtól függően meglehetősen változó, 1225
cm 2 (35×35 cm) és 4900 cm 2 (70×70 cm) között van.
– Váz nélküli fólia alá 150+35+35 F135–40 cm-re telepítsük, ez kb. 35–40 ezer tő/ha növénysűrűséget jelent.
– Szabadföldi korai termesztésben 40–50 cm-es sor- és 30–40 cm-es tőtávolságból induljunk ki, s így szalagos
elrendezés esetén például 2 F140+80×30–40 cm-es, háromsoros ágyak alakulnak ki, ami 46–62 ezer növény
475
Created by XMLmind XSL-FO Converter.