Általános ismeretek

Burgonyafélék
palánta
leve
gő
+ +
Első kötések
talaj + +
elősegítésére
leve
gő
+ +
Felnőtt növény talaj + +
leve
gő
+ +
A paprika 35 oC fölött nem köt.
A szabadföldi paprikának Magyarországon kulcsfontosságú biológiai igénye a tenyészideje nagyobb részében
kielégítetlen hőigénye. Ezért a többi biológiai igényt is – elsősorban a környezet hűtésével járó vízutánpótlást –
ennek az elsődleges igénynek a figyelembevételével kell kielégíteni.
A paprika fejlődési hőküszöbértéke – az a hőmérséklet, amely alatt már nem fejlődik – 10 oC körül van, de az
egyes fajták között ebben is találhatók eltérések.
Fagypont alatti hőmérsékletet rövid ideig sem visel el, tartósan a fejlődési hőküszöb alatti vagy körüli
hőmérséklet helyrehozhatatlan termesztési kárt okoz.
Vízigény. A paprika – egyéb biológiai igényeinek optimális kielégítettségi szintjén – nagy vízigényű növény.
Ezt bizonyítják a következő mutatók.
A paprika transzspirációs együtthatója (az egységnyi szárazanyag előállításához elpárologtatott víz) 300 körüli.
Termesztési szempontból is használható mutató a vízfogyasztási együttható (egységnyi nyers terméstömeg
előállításához a növény és a talaj által együttesen elpárologtatott víz), ami a paprikánál 100 körüli.
A paprika vízigényéről hőigényének függvényében szabad csak beszélni. Többéves megfigyelésből származó, a
hőigény és a vízfogyasztás kapcsolatát mutató összefüggés, hogy átlagosan 6 oC hőösszeg vált ki 1 mm
evapotranszspirációs vízfogyasztást a szabadföldi paprikaterületen. Ennél több vizet, pl. 5 oC hőösszegenként 1
mm-t csak a szabad földön termesztett determinált fajták igényelnek, de pl. a helyrevetéses termesztés növényei
már lényegesen kevesebb vízzel, 7 oC hőösszegenként 1 mm-rel adják a legnagyobb termést. A megadott
értékeknél több víz a környezetének fölösleges lehűtésével okoz kárt, így pl. a 4 oC hőösszegenként adott 1 mm
víz már minden szabadföldi fajta–technológia kombinációban terméscsökkenést okoz.
A paprika számára a vegetáció hónapjaiban 3000 oC hőösszeg szükséges, ez a 6 oC hőösszeg 1 mm
vízfogyasztás-egyenérték alapján 500 mm vízutánpótlást indokol. Ugyanerre az eredményre jutunk, ha a
vízfogyasztási együttható (100) alapján egy 5 kg/m 2 -es (optimális feltételek között elérhető termésátlag)
terméshozam vízfogyasztását számoljuk, ami 500 l = 500 mm/m 2 .
Tapasztalati és kísérleti megfigyelések a tenyészidőben 650–700 mm vizet (ebből átlagos évben 300–350 mm
csapadékot) tartanak elegendőnek, ez az előzőekkel jól egyezik, hiszen elfolyásból és egyéb okokból
vízveszteséggel is számolni kell.
A paprika a talaj vízkapacitásának 60–70%-os telítettsége mellett terem a legtöbbet, a levegő relatív
páratartalma 90–95% körül a legmegfelelőbb
Tápanyagigény. Az étkezési paprika 10 t termése 24 kg N-t, 9 kg P 2O 5-ot és 34 kg K 2O-t tartalmaz. Ezeket a
makroelemeket és egy sor mikroelemet vizes oldatukból gyökéren keresztül veszi fel. Ezért a paprika
tápanyagigényének kielégítésekor nem elegendő a szükséges mennyiségek meghatározása, legalább ilyen fontos
az is, hogy a növény koncentrációtűrése által megengedett határok között tartsuk a táplálóközeg
oldatkoncentrációját.
206
Created by XMLmind XSL-FO Converter.