Általános ismeretek

Fészkesvirágúak
Palántaneveléshez március végén, fűtött fólia alá, melegágyba vagy növényházba vetik, 6-os vagy 7-es méretű
cserépbe, illetve termesztőkonténerbe. A palánták felnevelése 6–7 hetet vesz igénybe, így kiültetésére –
földlabdával együtt – május közepén kerülhet sor.
A kiültetés előtt fontos ápolási munka az egyre gyakoribb szellőztetés, amellyel a fiatal növényeket
hozzászoktatjuk a külső körülményekhez.
Nagy vízigényét a palántanevelés alatt és közvetlenül a vetés, illetve a kiültetés után bőséges öntözésekkel kell
kielégíteni.
A szabad földön legfontosabb ápolási munka a gyomtalanítás és az öntözés, illetve az ezt követő
talajporhanyítás.
Különleges ápolási munka a levélnyelek halványítása. Ez a szedés előtt 3–4 héttel a tövek szalmával, illetve
más hasonló anyaggal való takarását jelenti. A takaróanyagot a növények köré kötik, közvetlenül a talajfelszín
felett és azok csúcsi részén. Ezután kb. 20 cm magas földkupaccal veszik körül a töveket. A takarást követően
nagyon gondosan kell öntözni, nehogy a tövek a nedvességtől megrothadjanak.
Abban az esetben, ha a halványítás a fagyok előtt nem fejeződik be, a növények tövestől felszedhetők, és
pincében, homokra állítva egész télen eltarthatók mindaddig, amíg fogyasztásukra sor nem kerül. Így késő
ősztől kora tavaszig rendelkezésre áll.
8. Feketegyökér
(Scorzonera hispanica L.)
8.1. A termesztés jelentősége
Dél- és Közép-Európában őshonos, vad alakja hazánkban is előfordul. Feltehetően Spanyolországban kezdték
termeszteni a 16., illetve a 17. században. Innen került Nyugat-Európába, ahol hamarosan megkedvelték, és
egyre nagyobb felületen termesztették. Napjainkban a téli időszakban a francia konyha egyik legnépszerűbb
zöldségféléje.
8.1.1. GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE
Kisebb jelentőségű, kevésbé elterjedt, a téli időszakban spárgapótlóként felhasználható gyökérzöldség.
Elsősorban Nyugat- és Dél-Európában kedvelik, de Ukrajna és az Orosz Föderáció egyes körzeteiben is
termesztik. Az amerikai kontinensen ismeretlen növény (THOMPSON és KELLY, 1957). Nálunk is még
mindig csak választékbővítésre ajánlott zöldségkülönlegesség (FARAGÓ–FÁBIÁN NAGY, 1983). Jelenleg
elsősorban Budapest környékén, házikertekben foglalkoznak vele.
8.1.2. TÁPLÁLKOZÁSI JELENTŐSÉGE
A feketegyökér könnyen emészthető, elsősorban cukorban gazdag, de sok vitamint is tartalmazó zöldségféle.
Energiatartalma ma is figyelemre méltó, mintegy 20% szárazanyag található benne. Táplálkozási értékének
különös hangsúlyt ad, hogy a friss zöldségfélékben legszegényebb időszakban, ősztől tavaszig áll rendelkezésre.
Mintegy 12% cukrot tartalmaz. Táplálkozásfiziológiai jelentőségét HÁJAS (1976) elsősorban inulin-,
aszparagin-, kolin- és laktucintartalmában látja. Adatai szerint az említett glükozidokon kívül még 0,07 mg% B 1-
vitamint (tiamint), 0,02 mg% B 2-vitamint (riboflavint), 6 mg C-vitamint, 239 mg% káliumot, 46 mg% kalciumot,
24 mg% magnéziumot, 53 mg% foszfort, 1,6 mg% vasat tartalmaz.
8.2. Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
8.2.1. RENDSZERTANA
A feketegyökér (Scorzonera hispanica) a fészkesvirágúak (Asteraceae) családjába tartozó évelő növény. Az első
évben gyökeret és levélrozettát, a második évtől virágszárat fejleszt.
8.2.2. NÖVÉNYTANI JELLEMZÉSE
436
Created by XMLmind XSL-FO Converter.