Általános ismeretek

Burgonyafélék
Hazai viszonyok között a fűszerpaprika termelése ott eredményes, ahol a tenyészidőszak alatt a napfényes órák
száma eléri, illetve meghaladja az 1500 órát. Napfényben gazdag évjáratban rendszerint a termés minősége is
kiváló, gazdagabb a festéktartalom és kedvezőbb a szárazanyag aránya (SZŰCS, 1975).
Hőigény. A fűszerpaprika a hőmérsékletre reagál a legérzékenyebben. Az országnak azokon a tájain terem
biztonságosan, ahol a tenyészidőszak (április–szeptember) középhőmérséklete legalább 17,5 oC. A csírázás
időszakában az optimális hőmérséklet 26 oC. A csírázás üteme 28–30 oC-on a legnagyobb, de 20 oC-on is
kielégítő, bár kissé elhúzódó. Szikleveles korban a hőigény néhány fokkal lecsökken, majd palántakorban (3–4
hetes állapotban) ismét növekszik a hővel szembeni igénye, amely a tenyészidőszak végéig a 25 oC körüli
értékben jelölhető meg. Különösen a virágzás előtti időszak hőmérsékleti viszonyai a meghatározóak, ez a
május–júniusi időszakot jelenti. Kielégítő időjárási körülményeknek tekinthető, ha szántóföldön a május
második felében kiültetett 6–8 lombleveles palántanövény fejlődése olyan mértékű, hogy június utolsó
napjaiban megjelennek az első virágok és július első dekádjában bekövetkezik a tömeges virágzás. Átlagos
időjárási körülmények között a virágzástól a termés pirosra éréséig általában 50–55 nap szükséges. A virágzás
kezdetének, intenzitásának ismeretében következtethetünk a termésérés kezdetére, a terméskötés üteméből pedig
a tömeges érés időpontjára (KAPELLER, 1987).
OBERMAYER–MÁNDY–BENEDEK (1955) szerint a május közepétől október közepéig tartó 5 hónap alatt
2900 oC-nál nagyobb hőösszeg esetén kitűnő, 2700–2900 oC között jó, 2600–2700 oC között közepes minőségű
termés várható.
Eddigi megfigyelések, vizsgálatok szerint a fűszerpaprika tenyészideje alatt 3000 oC hőösszeget igényel,
amelyből a vetéstől a csírázásig 250 oC, csírázástól a virágzásig 1500 oC, a termés beéréséig további 1200 oC
hőösszeget kíván (SZŰCS, 1961). Magyarország területének csaknem a felén jók a hőmérsékleti viszonyok, kb.
kétharmadán kielégítőek. Az eredményes termeszthetőséget nagyrészt a késő tavaszi és a kora őszi fagyok
veszélyeztetik. A tavaszi fagyok általában április utolsó dekádjában megszűnnek, az ültetés idejének megfontolt
megválasztásával kikerülhetők. Katasztrofális hatása volt az 1952. évi május végén bekövetkezett késői
fagynak. Azóta a fűszerpaprika-ültetvényekben nem okozott károkat tavaszi fagy. A gyakoribb kora őszi fagyok
különösen az állandó helyre vetett paprikák termését veszélyeztetik, mert itt a termésérés kitolódik az októberi
időszakra.
Vízigény. A fűszerpaprika nem kifejezetten vízigényes növény, de optimális fejlődéséhez elengedhetetlen
tényező a víz. A vízfogyasztás függ a fajtától, a talaj szerkezetétől, a tápanyag-ellátottságtól, a növények
tenyészterületétől, a talaj hőmérsékletétől.
A fűszerpaprika transzspriációs együtthatóval kifejezett vízfelhasználása száraz, meleg évjáratban 300–350,
csapadékos évjáratban 350–420 (SOMOGYI, 1981). Szárazanyag-produktuma 8–10 t/ha, ehhez 3000–4000 m 3
vizet használ fel. A természetes csapadék általában nem elegendő a 10 t/ha nyers érett termés eléréséhez. Ezért
különösen a kritikus időszakban – első alkalommal július első felében, a tömeges terméskötés fázisában –
öntözni kell.
Az állandó helyre vetett, illetve palántázott állományok transzspirációs együtthatója azonos, de a palántázott
kultúrákban képződött és pirosra érett hasznos termések aránya jóval nagyobb, mint az állandó helyre vetetté.
Az országos termőterületnek kb. 20–25%-án valósítható meg az optimálist megközelítő vízellátás, mintegy 20–
25%-on csak részben megoldott az öntözés, a termőterület 50–60%-a pedig csak természetes csapadékot kap.
Elsősorban ennek tulajdonítható az országos terméshozamban jelentkező nagy termésingadozás. A fajták eltérő
vízigénye és a bizonytalan csapadékellátás indokolja, hogy ahol öntözési lehetőség nincs – vagy csak korlátozott
–, több fajtát termeljenek a gazdaságok, mert részben így is mérsékelhetők az évenkénti termésingadozások.
Tápanyagigény. A fűszerpaprika a tápanyaggal szemben igényes. 10 t nyers terméshez (HORVÁTH–BUJK,
1934) N-ből 137 kg/ha, P 2O 5-ból 27 kg/ha, K 2O-ból 141 kg/ha tápanyagmennyiséget vesz fel a talajból.
A növény a különböző fenológiai fázisokban eltérően igényli a tápanyagokat.
A nitrogénfelvétel maximuma a virágzás kezdetén van, majd lassú csökkenés után a tenyészidő végén csaknem
megszűnik.
A foszforfelvétel legnagyobb értékét szintén virágzáskor mérhetjük, utána csökken, de nem jelentős mértékben.
A kálium beépülésének maximuma virágzáskor, az első terméskötések időszakában tapasztalható.
235
Created by XMLmind XSL-FO Converter.