Általános ismeretek

A zöldségtermesztés élettani alapjai
A legtöbb nálunk termesztett zöldségfaj tömeggyarapodásának maximuma akkor van, amikor legnagyobb a
levegő telítési hiánya, vagyis nagy intenzitású a transzspirációs vízigény a napi átlagos 1,5–2,0 mm csapadékkal
szemben.
Az évek túlnyomó részében a hazánkban termesztett zöldségfajok mindegyike nagyobb hozamra képes
öntözéssel, mint öntözés nélkül.
Az öntözés megfelelő hatékonyságának viszont feltétele az optimális állománysűrűség és tápanyagellátás is,
amelynek a szintje öntözött körülmények között magasabb, mint öntözés nélkül.
4. A zöldségnövények tápanyagai
4.1. A növények CO 2 -anyagcseréje
A friss zöldségnövények összetételében általában 90% körüli a víztartalom és kb. 10% a szárazanyag. A
szárazanyagból több mint 90%-ot tesz ki a szén, az oxigén és a hidrogén, amelyek zömmel a levegőből (C, O) és
a vízből (H) származnak. A növény szárazanyag-tartalmának kb. 88%-át, tehát tömegét tekintve
szárazanyagának túlnyomó részét a levegőből, a levegő CO 2-tartalmából veszi fel. A talajból többféle, de sokkal
kisebb tömegű alkotórész kerül ki. Ezeket a növények táplálkozásának szemléletében gyakran figyelmen kívül
hagyják, a talajt tekintve a növények táplálkozásának szinte kizárólagos forrásaként, pedig az ásványi anyagok
csak 3–10%-át teszik ki a szárazanyagnak.
A levegő természetes CO 2-tartalma 0,03% körül ingadozik, tehát rendkívül kis koncentrációjú közegből kell a
növényeknek a testük felépítéséhez szükséges szenet „kibányászniuk biotechnológiai úton.
A CO 2 a levegőből diffundál a levél légzőnyílásain át a sejt közötti járatokba, majd elnyelődik a sejtek
víztartalmában, és HCO 3-ionok alakjában jut a kloroplasztokban a fotoszintézissel való felhasználás helyére.
A CO 2 beáramlása függ a levegő CO 2-tartalmától, a légzőnyílások nyitottságától, a sejt közötti ellenállásától és a
felhasználás mértékétől is. Amikor egyéb feltételek hiányában a felvett CO 2 nem használódik fel a
fotoszintézisben, akkor a CO 2 feltorlódása miatt csökken a felvétel intenzitása.
Kedvezőtlen körülmények között, főként szárazság hatására, a levelekben abszcizinsav halmozódik fel, ami
gátolja a légzőnyílások működését, és fokozza a nagy CO 2-koncentráció iránti érzékenységét (35. ábra).
Abszcizinsavas permetezéssel elő is lehet idézni a légzőnyílások bezáródását.
35. ábra - A karalábélevél vízellátásának és fejlettségének hatása abszcizinsav (ABS-)
tartalmára (NOGA-LENZ 1985)
55
Created by XMLmind XSL-FO Converter.