Általános ismeretek

Hüvelyesek
A hőegységelmélet segítségével tervezzük a zöldborsó szakaszos vetését is. A szakaszos vetést a gazdaságban
termesztendő fajták ismeretében kell megtervezni. Segítségével lehetővé válik a folyamatos betakarítás (2–3 nap
egy-egy szakaszra) és jó lesz a minőség. A termesztendő fajta hőösszegigénye és a tervezett vetésidő alapján – a
sokéves átlag-hőmérsékleti adatok felhasználásával – meghatározzuk a várható betakarítás időpontját. Ettől
visszaszámolva vetjük a következő szakaszokat. Egyazon fajtából az előző szakaszt csak akkor követheti a
másik vetése, ha a vetési időpontok között felhalmozódott 30 °C hasznos hőegység.
A vetéstervezés végezhető számítógéppel, amelynek programját a korábbi gyakorlati tapasztalatok
felhasználásával készítjük.
Az üzemi termesztésben a termőhelyi adottságok és a fajta növekedéstípusa, illetve tenyészideje ismeretében
határozzák meg az optimális állománysűrűséget. Ez az érték hektáronként 1,15 és 1,5 millió csíraszám között
változik (115–150 db/m 2 ) (101. táblázat).
101. táblázat - Az üzemi termesztésben javasolt zöldborsó-csíraszám alakulása (millió
csíra/ha)
Növekedési
típus
Korai
érésű
Középéré
sű
Késői
érésű
50 cm alatt 1,50 1,35 1,25
50–70 cm 1,35 1,30 1,20
70 cm felett 1,30 1,25 1,15
Házikerti termesztésben, illetve kézi szedés esetén mintegy 20–30%-kal csökkenthetjük az állománysűrűséget.
A sűrű állomány kedvezőtlenül befolyásolja a borsónövény egyedi teljesítőképességét. Például a Grüne Perle
középmagas, középérésű fajta ritkább állományban növényenként 3–4 nóduszon páros hüvelyállással fejleszt
hüvelyeket. Az állománysűrűség növelésekor már csak 2 (esetleg 3) nóduszon hoz termést. Az összefüggés
lényege az, hogy az állománysűrűség növekedésével arányosan egy ideig növekszik az egységnyi területre jutó
terméstömeg, de csökken a növények egyedi teljesítőképessége. Igaz, a közeli hüvelyelhelyezkedés javítja az
áru minőségét, zsengeségét.
A jelzett csíraszámot, a fajta ezermagtömegétől függően, 150–300 kg/ha vetőmagból kapjuk.
A borsó optimális vetésmélysége 5–8 cm. Egyenletes kelés és növényfejlődés csak egyenletes vetésmélység
esetén várható.
Kötött, hideg, nedves talajon, illetve korai vetéskor sekélyebben, laza, száraz talajon, késői vetéskor mélyebben
vetünk.
A vetésmélységet a mag nagysága is befolyásolja. 180 g ezermagtömegig 5–6 cm, 181–250 g ezermagtömegig
6–7 cm, 251 g ezermagtömegtől 7–8 cm mélyre vetünk.
Házikerti termesztésben a nedves talajszintbe vetünk. Az elszóródott magot szedjük össze, mert ellenkező
esetben a galambok megelőznek minket a betakarításban.
1.4.7. ÖNTÖZÉS
A borsó hazai viszonyaink között öntözés nélkül is termeszthető. Üzemi termesztésben a korán vetett borsó
csírázását, fejlődését a talajban tárolt téli nedvesség, illetve a tenyészidőben hullott csapadék az évek
többségében jól szolgálja. A borsó fejlődését kritikusan befolyásolja a virágzáskori és a hüvelyfejlődés-kori
optimális vízellátás vagy annak hiánya. Ekkor dől el a termesztés sikere. Száraz évjáratokban, május, június
hónapokban, fajtatípustól függően, az egy-kétszeri öntözést meghálálja. Egy-egy alkalommal 30–40 mm-es
víznormával tervezhetünk. A rövid tenyészidejű fajtákon általában egy, a közepes és hosszú tenyészidejűeken
kétszeri öntözéssel jelentős terméstömeg-gyarapodást és minőségjavulást (zsengeségmegőrzés) érhetünk el.
339
Created by XMLmind XSL-FO Converter.