03.05.2015 Views

Általános ismeretek

Általános ismeretek

Általános ismeretek

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

TERMESZTETT GOMBÁK<br />

szélessége 120 cm körüli, így két oldalról a szükséges szedési és ápolási munkák elvégezhetők. Egy-egy<br />

termesztőhelyiségben természetesen egymás mellett több polcrendszer állítható fel. A polcra 20 cm<br />

vastagságban terítik el a komposztot, majd az átszövetés után erre kerül a 4–5 cm vastagságú takaróanyag.<br />

Újabban a hollandok a polcos rendszerben a termésszedést is gépesítették. A gépesítés előnye, hogy a szedés<br />

gyorsan végezhető, nem kell kézierő, hátránya viszont, hogy a takaróanyag javítását munkaerő hiányában nem<br />

végzik el, és a bent maradt tönkmaradványok miatt a termés jelentősen kisebb lesz.<br />

A korszerű építményekben sok helyen – így Németországban, Dániában, az Amerikai Egyesült Államokban is –<br />

sok termesztő ládákban termeszt. A ládás termesztés is a szedés kivételével teljesen gépesíthető. Egy-egy<br />

ládának a mérete több négyzetméter is lehet, ezeket emelőtargoncával mozgatják. Általában 4–5 ládasor jelenti a<br />

helyiség megfelelő kihasználását. A ládasorok között 80 cm-es utakat alakítanak ki az anyagmozgatáshoz. A<br />

ládás rendszerben valamivel több alapanyag helyezhető el, mint a polcosban.<br />

Az egyszintes termesztés legelterjedtebb módja ma az ún. zsákos termesztés. A kész komposztot a becsírázás<br />

után 20 kg-onként fóliazsákokban helyezik el. A zsákokban 25–35 cm magasan helyezkedik el a komposzt. 1<br />

m 2 -en 5 db helyezhető el belőlük, tehát 1 m 2 felületen hozzávetőlegesen 100 kg alapanyag van. A zsákos<br />

termesztés hátránya, hogy kevésbé gépesített, mint a ládás és polcos rendszer. Maguk a zsákok is helyezhetők<br />

polcokra, ez azonban a gyakorlatban még kevésbé terjedt el.<br />

Magyarországon a termesztés többnyire a Buda környéki pincékben folyik, ahol majdnem kizárólagosan a<br />

zsákos módszert alkalmazzák.<br />

Bármelyik eljárással termesztjük is a csiperkegombát, a csíra behelyezése – a komposztálást követően – csak<br />

akkor kezdhető, ha a komposzt hőmérséklete 30 °C-ra csökkent. Tehát a polcra, a ládákba vagy a zsákokba már<br />

becsírázott komposzt kerül.<br />

A legtöbb üzemben 100 kg komposzthoz 1% körüli szaporítóanyagot kevernek, lehetőség szerint minél<br />

egyenletesebben.<br />

2.3.1. ÁPOLÁSI MUNKÁK<br />

A helyesen elkészített és becsírázott komposzt kezelési munkája az átszövési időszakban nagyon<br />

leegyszerűsödik. Ebben az időszakban arra kell törekedni, hogy a hőmérséklet 22 °C körül legyen. Ekkor a<br />

páratartalomnak és a levegőcserének még lényegesen kisebb szerepe van, mint majd később lesz. Természetesen<br />

nagyon száraz körülmények között a táptalaj nedvességtartalma erősen csökkenhet, emiatt legalább 70%-os<br />

páratartalmat célszerű tartani az átszövetőhelyiségben. Ebben az időszakban kívánja a gomba a legkevesebb<br />

levegőt, tehát a levegőcserét csak abban az esetben kell erőltetni, ha a termesztőhelyiség levegője kellemetlen<br />

szagot áraszt. Arra már ebben a stádiumban is ügyelni kell, hogy a helyiségbe kártevők – gombalégy,<br />

gombaszúnyog vagy atka – ne kerülhessenek, mert ha a táptalajhoz jutnak, akkor a termőidőre nagymértékben<br />

elszaporodnak és súlyos terméskiesést okozhatnak. Megelőzésképp a szellőzőnyílásokra olyan hálót kell<br />

feltenni, amelyen keresztül ezek a kártevők nem tudnak bejutni.<br />

Az átszövetés befejeztével kerül sor a takarásra. A takarás után a levegő hőmérsékletét kell csökkenteni 18 °C<br />

körüli értékre, és valamivel több friss levegőt kell a táptalajnak juttatni. A páratartalom is emelkedhet, elérheti a<br />

80–85%-ot.<br />

A megfelelő hőmérséklet tartása mellett a takarást követő két hét múltán megjelennek az első termőtestek. A<br />

korszerű üzemben ma már legfeljebb három terméshullámig tartják bent a gombát. A három hullám alatt a<br />

termés 80%-a kifejlődik. A további 20% már olyan lassan képződne, hogy a helyiséget nem lehet gazdaságosan<br />

kihasználni. A hullám fogalma azt jelenti, hogy a gomba az első időszakban szinte egy időben a teljes<br />

termőfelületet borítja, majd ennek lekerülése után szükség van egy bizonyos időre ahhoz, hogy új termőtestek<br />

képződjenek. Ez az egyszerre való termésmegjelenés jelenti a gyakorlatban a hullámot. A klasszikus<br />

termesztésben hat hullámmal számoltunk, de úgy, hogy az utolsó két hullámból már igen kis mennyiségű gomba<br />

szedhető.<br />

Általában a jó minőségű, hőkezelt komposzt 100 kg-onként 20%-os termést ad hazai körülmények között.<br />

(Szerencsés esetben elérheti a 30%-ot is, de átlagosan csak 20%-os kihozatallal szabad tervezni.)<br />

3. Laskagombák<br />

(Pleurotus sp.)<br />

615<br />

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!