Általános ismeretek

Termesztéstechnikai munkák
500
7 × 7 2 200–2
700
8 × 8 1 600–2
000
A tápkockák mérete a fajtól, a palántanevelés lehetséges időtartalmától, a palántanevelő értékétől és a belőlük
fejlődő növény értéktermelésétől is függően a következők szerint alakulhat:
fejes
karalábé
karfiol,
káposzta
saláta,
fejes
4–5
cm
5–6
cm
paprika 6–7
cm
uborka,
paradicsom
6–8
cm
dinnye, tök 7–9
cm
Korai hajtatáshoz még nagyobb, szabad földre sokszor pedig kisebb átmérőjű tápkockák is használhatók. A kész
tápkockát célszerű fóliára rakni, hogy a növény ne gyökeresedjék le, a fóliát azonban az esetlegesen túladagolt
öntözővíz elvezetésére ki kell lyuggatni. A legyökeresedés megakadályozására és a már említett előnyök miatt a
nevelési idő felénél a kockákat nagyobb távolságra rakják át. A tápkockába vetést ma még sok helyen kézzel
végzik, a hosszabb palántanevelési idejű növényeket (pl. a paprikát) pedig tápkockába tűzdelik.
• A tálcás palántanevelés újabban rohamosan terjed, mert szinte minden mozzanata teljesen automatizálható.
Lényege, hogy a növények egy kb. 0,18–0,25 m 2 nagyságú műanyag tálcába préselt, különböző átmérőjű (18–60
mm), henger alakú mélyedésbe kerülnek. A mélyedések többnyire nincsenek szorosan egymás mellett. A
tálcákat a legjobb szerkezetű és tápanyag-összetételű közeggel (tőzeg, kőgyapot, műanyag szemcsék,
talajkeverék stb.) töltik meg, s ebbe vetik, illetve ültetik a növényeket. A tálcák átrakása, majd a későbbi
szállításuk is teljesen gépesíthető.
Kifejezetten árupalánta-nevelő telepek részére fejlesztették ki az ún. CULTOPLANT-rendszert. Itt a 20 mm
átmérőjű és 30–130 mm mélységű lyukak között 28, illetve 32 mm távolság van, s ezekben a lyukakba helyezi a
cigarettatöltőhöz hasonló gép a papírba sodort termesztőközeget, s veti be maggal. Teljesítménye 500–1000
db/perc. A palántanevelő üzemek vagy így, vagy a már kikelt növénykékkel, vagy ültetésre kész állapotban
vehetik át az anyagot. A kisméretű, de teljesen átgyökeresedett táphengerrel a növények jól ültethetők a
szokásos palántaültető géppel is. Az így előállított földlabdás palánták a nagy teljesítmény, a kis helyigény és a
kis anyagfelhasználás következtében lényegesen olcsóbbak lehetnek a hagyományos módon előállítottaknál, s
így egészen új felhasználási területek nyílhatnak meg számukra.
A CULTOPLANT-rendszerhez hasonló más módszerek is ismeretesek (pl. SUPER SEEDLING), ezekben nem
papírhenger tartja össze a keveréket, hanem a gép a lyukakba préseli azt.
• A cserepes palántanevelés a földlabdás eljárások közül a legdrágább, de hosszú idejű palántaneveléshez a
legelterjedtebb. A cserepek ma már nem égetett anyagból, hanem műanyagból, tőzegből vagy papírból
készülnek. Az utóbbi anyagának összeállításakor ügyelni kell, nehogy bomlásukkor pentozánhatás lépjen fel.
A cserepes palántanevelés nagy előnye, hogy nagyobb méretű (10–14 cm) cserepek is használhatók, s – ha
műanyagból vannak – szétrakáskor a közegük nem szárad ki olyan könnyen. Kisüzemekben nem érdemes
beszerezni tápkockagyártót, helyette az élelmiszer- és vendéglátóiparban széles körben használt olcsó műanyag
126
Created by XMLmind XSL-FO Converter.