03.05.2015 Views

Általános ismeretek

Általános ismeretek

Általános ismeretek

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

15. fejezet - Keresztesvirágúak<br />

1. Káposztafélék<br />

(Brassicaceae)<br />

A keresztesvirágúak családjából a káposztafélék nemzetségébe tartozó fajok hazai vetésterülete 85–90 ezer<br />

hektár között változik, termésmennyiségük pedig 400–500 ezer tonnát tesz ki. A termőterület 80–85%-án a<br />

mezőgazdasági, illetve ipari jellegű káposztafélék termesztése folyik, így elsősorban a káposztarepcéé, a fekete<br />

mustáré, a fodroskelé, a takarmánykáposztáé és tarlórépáé.<br />

A kertészeti jellegű káposztafélék lényegesen kisebb területet foglalnak el, de jelentőségük – és főleg<br />

értéktermelésük – megközelíti, sok esetben el is éri a mezőgazdasági jellegűekét. Vetésterületük 5000–6500 ha,<br />

amely az összes zöldségtermő terület 6–7%-a.<br />

A kertészeti termesztésben a következő fajok, illetve alfajok fordulnak elő:<br />

1. Brassica oleracea<br />

– convar. capitata provar. capitata – fejes káposzta,<br />

– convar. capitata provar. capitata conc. rubra – vörös káposzta,<br />

– convar. bullata – kelkáposzta,<br />

– convar. gemmifera – bimbóskel,<br />

– convar. (ssp.) acephala – leveleskel.<br />

2. Brassica rupestris convar. gongyloides – karalábé.<br />

3. Brassica cretica<br />

– convar. botrytis – karfiol,<br />

– convar. botrytis provar. italica – brokkoli.<br />

4. Brassica pekinensis (fejet képez) – kínai kel.<br />

5. Brassica chinensis (fejet nem képez) – bordáskel.<br />

6. Brassica rapa convar. rapa – tarlórépa.<br />

A káposztafélék nagy része – teljes fejlődési folyamatukat tekintve – kétéves növény, a karfiol, a brokkoli, a<br />

kínai kel és a bordáskel azonban már az első évben magot hoz.<br />

A kertészeti termesztésbe vont fajok közül a Brassica oleracea és alfajai a Földközi-tenger környékéről<br />

származnak, a Brassica pekinensis és a Brassica chinensis pedig Kínában őshonos.<br />

Az idetartozó fajok, illetve alfajok növénytani felépítése sok vonatkozásban hasonló.<br />

A káposztafélék gyökérzete változó hosszúságú főgyökérből és erőteljes oldalgyökérzetből áll. A kétévesek a<br />

második évben már csak oldalgyökereiket fejlesztik.<br />

A gyökérzet tömege és elhelyezkedési mélysége nagymértékben hat a növény vízfelvevő, illetve szárazságtűrő<br />

képességére.<br />

Száruk még a gyökérzetüknél is nagyobb változatosságot mutat, főleg az első évben, illetve a virágzati szár<br />

megjelenéséig (121. ábra).<br />

121. ábra - Káposztafélék szártípusai (SZALVA nyomán)<br />

439<br />

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!