Általános ismeretek

19. fejezet - Kristályvirág-féle
1. Új-zélandi spenót
(Tetragonia tetragonoides PALL [O. KTZE])
1.1. A termesztés jelentősége
Mind a trópusokon, mind a mérsékelt övön ismert és termesztett, de mindkét éghajlati övezetben kisebb
jelentőségű egyéves, meleg- és szárazságtűrő levélzöldség. Küllemében, felhasználási lehetőségében és
tápértékében erősen hasonlít a közönséges spenóthoz.
Őshazáját jelzi neve is, új-zélandi eredetű, ahol Cook kapitány 1770-ben már széles körben termesztett
növényként találkozott vele. Később felfedezte, hogy nemcsak Új-Zélandon, hanem Ausztrália déli, nyugati
partvidékén és Tasmaniában is ismerik (YAMAGUCHI, 1983). SPITTSTOESSER (1990) szerint nemcsak Új-
Zélandon, hanem Japánban is őshonos.
Termesztésének jelentőségét az adja, hogy a nyári szárazságban is egyszerűen és biztonságosan
megtermeszthető, tápanyagban gazdag friss zöldség. Termesztése házikertekben – elsősorban a főváros
környékén – nálunk is terjed.
Táplálóanyag-tartalmáról (kémiai összetételéről) a 152. táblázatban közölt adatok adnak tájékoztatást, amelyből
jól látható, hogy energiában szegény, de vitaminokban, és ásványi sókban gazdag. Különösen nagy béta-karotin-
, B 2-vitamin-, vas-, magnézium- és kalciumtartalma, de viszonylag sok fehérje, PP-vitamin, C-vitamin és foszfor
is található benne.
152. táblázat - Az újzélandi spenót táplálóanyag-tartalma (100 g fogyasztható részben)
(A-
Megnevezés
Energia
Szárazanyag
Fehérje
Olaj
Szénhidrát
Béta-karotin
vitamin)
Érték
41 kJ
6,0 g
1,5 g
0,2 g
0,6 g
2,40
mg
B 1-vitamin (tiamin) 0,04
mg
B 2-vitamin
(riboflavin)
0,13
mg
PP-vitamin (niacin) 0,50
mg
C-vitamin
(aszkorbinsav)
30,00
mg
545
Created by XMLmind XSL-FO Converter.