Általános ismeretek

Ernyősvirágúak
A petrezselyem szedhető kézzel és géppel. Mindkét betakarítási módnál szükség lehet lazításra, amit kézi
szedéshez ásóval, félig gépesített szedéskor fogattal vagy gépi erővel vontatott, kormánylemez nélküli ekével
vagy késes cukorrépa-lazítóval, esetleg más, a sárgarépánál már említett eszközzel végeznek.
A kiemelés az utóbbi esetben is kézzel történik. Szedés után a terményt tisztítják, válogatják és csomózzák.
Tisztításkor eltávolítják a beteg, a sárga és a sérült leveleket és a földszennyeződést (pl. mosással). A mosásra
csomózás előtt és után is sor kerülhet. Mosás után az árut alaposan meg kell szikkasztani, nehogy később
befülledjen. A csomókba már csak a tiszta, méretes, ép és egészséges termény kerülhet. Egy csomóba 10 leveles
gyökér kerül (szabvány-előírás), ezután a csomókat tízesével kötegelik.
A tisztított, lomb nélküli gyökér betakarítási ideje az ősz, október és november eleje. A fő- és másodterményt
egy időben takarítják be. A lényeg, hogy a gyökér még a fagyok előtt a tárolókba kerüljön. Természetesen a
termés egy része a talajban is átteleltethető, ilyenkor a szedés ideje a kora tavasz. Az érettség ebben az esetben
nehezen határozható meg, inkább a szabvány-előírás a döntő: a szedés akkor kezdhető meg, ha a gyökér
vállátmérője legalább 25 mm, illetve az I. osztályúé 30 mm. Az érettséget a lomb is jelzi, az alsó, idősebb
levelek sárgulásával.
A betakarítás módja lehet kézi, félig gépesített és gépesített. A kézi és a félig gépesített betakarítás a háztáji és
kisegítő gazdaságok módszere. Nagyüzemekben a terményt csak géppel szabad betakarítani. Itt kézi
betakarításra – a nagy élőmunkaigény miatt – csak ritkán van lehetőség. A betakarítógépek ugyanazok, mint a
sárgarépánál.
A kiszedett terményt tisztítani és válogatni kell. A tisztítás elsősorban a lombtalanítás; a földszennyeződés a
petrezselyemgyökérnél kevesebb gondot okoz. A levelek eltávolíthatók kézzel és géppel. A gépi lombtalanítás
nem teljes, utána mindig szükség van még kézi kiegészítésre is. A válogatás a méreten aluli, a beteg, a sérült
egyedek eltávolítását és az osztályozást is jelenti.
A levélpetrezselyem betakarításának időpontját a lomb fejlettsége határozza meg. A lombot akkor kell vágni,
amikor fajtára jellemző méretűre fejlődött, de az alsó, idősebb levelek még nem sárgulnak. A sárga, öreg levelek
ugyanis rontják a készítmények minőségét és kiválogatásuk nagyon nehéz. A vágást a tenyészidőben kétszerháromszor
meg kell ismételni. Az ismétlések közötti időtartam kb. 1 hónap. Az első vágás időpontja június
második fele. Eszköze a fűkasza. Természetesen kézi kaszával is be lehet takarítani. Vágáskor ügyelni kell,
hogy a tenyészőcsúcsot, a szívleveleket meg ne sértsük.
A várható termés a fajta és a technológia függvénye. Rövid gyökerűekből a termés öntözés nélkül 6–15 t/ha,
öntözéssel 15–30 t/ha. Hosszú gyökerűekből 10–20 t/ha, illetve 20–35 t/ha. A csomózott áru mennyisége 10–15
csomó/m 2 , a lomb tömege pedig 20–30 t/ha.
2.5. Hajtatás
A hajtatás célja a téli petrezselyemzöld-szükséglet és a tavasz végi gyökérszükséglet kielégítése. Ezen belül is
döntő a petrezselyemzöld előállítása. A korai gyökérszükséglet az átteleltetett termékből, illetve a korai
vetésekből is kielégíthető. A hajtatás tehát petrezselyemzöld-termesztést jelent. Kézimunka-igénye nagy, ezért
elsősorban a háztáji és a kisegítő gazdaságok termesztési módja.
A hajtatásban két petrezselyemzöld-előállítási módszer alakult ki:
– a zöldet a magról előnevelt, de talajban maradt gyökerekről nyerik,
– a kiszedett, osztályon aluli gyökerek felhasználásával állítják elő.
A létesítmény minden esetben fóliás berendezés. Használhatók erre a célra a fóliaágyak, a normál fóliasátrak
(szimpla és kettős takarással) és a vízfüggönyös létesítmények. Természetesen a gyökér hajtatható minden olyan
létesítményben, ahol a minimális fényt és a 6–12 °C hőmérsékletet meg tudjuk teremteni. A fényigény
kielégíthető napi 6–8 órai megvilágítással és 2–3 ezer luxnyi fényerősséggel.
2.5.1. HAJTATÁS KÖZVETLENÜL MAGVETÉSSEL
A mag július és augusztus közepe között bármikor vethető. A magszükséglet 1–2 g/m 2 , a vetési mélység 2–3 cm.
A művelési mód mindig sík, az elrendezés lehet szórt és soros. Az utóbbi a gyakoribb és a jobb. Különösen jó,
ha soros elrendezés sávos vetéssel párosul. A sortávolság 10–15 cm. A vetés végezhető kézzel és géppel. A gépi
384
Created by XMLmind XSL-FO Converter.