Általános ismeretek

Ernyősvirágúak
A vetés végezhető kézzel és géppel. A kézi vetés ma már csak házikerti módszer. Nagyüzemekben és nagy
felületen a vetőgépeket kell használni (Lajta 32, Nibex, Stanhay, Rau, Herriau, SVA 12, illetve 16 és a
pneumatikus Nonoer).
A vetőmagszükséglet a fajta és a termesztési cél függvénye. A kisebb répatestűeket és a csomózva piacra
kerülőket mindig sűrűbben vetjük. A fajták vállátmérőjét figyelembe véve a folyóméterenként szükséges
egyedek száma 25, 33 vagy 40 db. A vállátmérő 2,5 cm, 3 cm és 4 cm. A sárgarépa rosszul kel, ezért vetéskor a
tenyészterület alapján kalkulált magmennyiség duplájával kell számolni. Az elmondottaknak megfelelően a
hektáronkénti vetőmagszükséglet a koraiakból 4 kg, a középkoraiakból 3 kg, a késeiekből 2 kg. 1 kg-ban 65–
850 ezer db vetőmag van.
1.4.7. ÖNTÖZÉS
A sárgarépa közepes vízigényű növény. Folyamatos vízellátást igényel, ezért öntözés nélkül kisebb a termés és
gyengébb a minőség. A csapadékpótló öntözés minden esetben szükséges, de szükség lehet kelesztő öntözésre
is.
A kelesztő öntözés főleg a későbbi vetéseknél fontos, de kivételesen szükség lehet rá tavasszal is. Normája 5–10
mm, a módja pedig esőszerű vagy barázdás öntözés.
A csapadékpótló öntözésre minden kultúrának szüksége van. Az öntözési norma 30–40 mm, illetve barázdás
öntözéskor 40–50 mm. Az öntözések száma a rövid tenyészidejűeknél 3, a hosszúaknál 5. Az első öntözés
időpontja a fajta függvénye. A korai, rövid tenyészidejű fajtáknál a vetés utáni 50., a késeieknél a 70. nap. Az
utolsó öntözés időpontját pedig a felhasználási mód határozza meg.
372
Created by XMLmind XSL-FO Converter.