Általános ismeretek

Keresztesvirágúak
– növekedési erősségük szerint megkülönböztetünk alacsony (50–70 cm), középmagas (70–90 cm) és magas
(90–110 cm) fajtákat;
– a lombozatot alkotó levelek közül fontos:
a) a száron lévők nyelének hossza, a bimbót védő állása, fagytűrése, színeződése lehet fontos tulajdonság;
b) a bimbót borító leveleknél a borulás mértéke (rásimuló, kissé elálló stb.) a fontos;
– a bimbók alakja lehet ovális vagy gömb;
– a bimbók nagysága 2–4 cm között változik (a 2–3 cm-eseket az ipar, a 3–4 cm átmérőjűeket a friss piac
részesíti előnyben). A nagysággal kapcsolatos fajtatulajdonság az egy tövön lévő bimbók átmérőjének szórása.
Az egyenletesség a hibridfajtákon nagyobb, illetve tetejezéssel fokozható;
– a bimbók elhelyezkedése a száron lehet ritkább vagy sűrűbb, illetve függőleges vagy spirál alakú sorokban;
– a bimbók színe lehet világos, közép- és sötétzöld, ismeretesek antociános színeződésre hajlamos fajták, sőt
újabban rubinszínű bimbójú is van;
– a bimbók felülete sima vagy érdesebb;
– a bimbók tömöttsége;
– a bimbók felnyílási hajlama a kereskedelmi értéket szabja meg;
– a bimbók leválaszthatósága a szárról.
Beltartalmi mutatók (főleg a termesztéstechnikával függenek össze):
– vitamintartalom,
– szárazanyag-tartalom stb.
Biológiai tulajdonságok:
– egyszerre érés,
– ellenálló képesség hidegnek-melegnek, szárazságnak, betegségnek (Botrytis),
– termőképességük 7–20 t/ha, mely 0,6–1 kg/tő termésből alakul. Egy-egy növényen 50–80 db bimbó fejlődik, s
a termés a növény egész tömegének 25–30%-a.
Felhasználási lehetőség szerint megkülönböztetünk:
– friss fogyasztásra,
– ipari feldolgozásra és
– mélyhűtésre alkalmas fajtákat.
Tenyészidő szerint (ültetéstől szedésig) vannak:
– rövid (80–100 nap),
– középhosszú (100–130 nap) és
– hosszú (130–160 nap) tenyészidejű fajták.
A rövid tenyészidejűek alkalmasak másodtermesztésre, a hosszú tenyészidejű fajták jól szedhetők géppel, s ezek
a legtélállóbbak.
484
Created by XMLmind XSL-FO Converter.