Általános ismeretek

TERMESZTETT GOMBÁK
napon kerül sor. Ezt a gomba a termősávba való micéliumkifutással jelzi. Ekkor az átszövődés az ágyásközép
kivételével már megtörtént. Az ágyásközép átszövését pedig a magas (60–70 °C) hőmérséklet akadályozta.
Termőre fordításkor az ágyásokat taposással tömörítjük, és alaposan beöntözzük. E művelet célja az ágyás
hőmérsékletének csökkentése (40 °C-ra), a lassúbb, de huzamosabb biofűtés kialakítása. Ez a hagyományos
biofűtéshez hasonló, amikor a bemelegedett trágyát az ágyakba betaposták. Az alacsonyabb ágyáshőmérséklet
lehetővé teszi a szalma teljes átszövését és a termőtestek képződését.
Szellőztetéssel elsősorban a hőmérsékletet szabályozzuk. A berendezésekben és a termő időszakban (nyáron)
ugyanis a hőmérséklet szabályozásával a gomba levegőigényét is kielégítjük.
Az első héten csak akkor szükséges szellőztetés, ha a légtér hőmérséklete az 50 °C-ot meghaladta. A termő
időszakban már gyakrabban kerül rá sor. Ekkor naponként kell szellőztetni, minden esetben akkor, ha a
léghőmérséklet a 35 °C-ot elérte.
Öntözéssel a levegő páratartalmát, az ágyás és a termősáv nedvességtartalmát szabályozzuk. Ez a termő
időszakban a legfontosabb, amikor a páratartalomnak állandóan 80% felett kell lennie, amit az utak nedvesen
tartásával lehet elérni.
A szalma és a termősáv vízveszteségét a 7. napon és a terméshullámok közötti időben kell pótolni. Ilyenkor
finom permetű öntözést végzünk, levéve az ágyást borító fóliatakarót.
Az árnyékolás célja a kis gombák védelme. Tartós, erős intenzitású fény hatására ugyanis elpusztulnak. Az
ágyásrendszert borító (fekete) fóliatakarónak ez is feladata. Védi a kis gombákat a napfénytől, a hőmérséklet
káros hatásától, megteremti a kis gombák feletti légtér kellő páratartalmát és gátolja az ágyás és a termősáv
párologtatását.
Ágyáskészítés után a 10–12. napon megjelennek a kis gombák, és 2–3 nap múlva már szedhetők. A gomba
akkor szedésre érett, amikor megnyúlik (tojásdad lesz) és a burok éppen felreped. A korábban vagy később
szedett gomba kereskedelmi értéke csökken.
A termés hullámokban jelentkezik. Normál körülmények között egy kultúránál 3 hullámmal lehet számolni.
Hullámok idején a szedést naponként kétszer kell végezni.
Mennyiség vonatkozásában az első hullám a legjobb. Ekkor kapjuk az összes termés 50%-át. A második és a
harmadik hullám eredménye 30 és 20%,
A csiperkéhez hasonlóan kézzel szedünk. A bocskorosgomba csoportosan hozza termését, ezért gyakran
előfordul, hogy egy-egy csoportot együtt kell kiemelni úgy, hogy a mellette lévő kis gombákat meg ne sértsük.
A gomba – mint minden gomba – nyomásra érzékeny, ezért a szedéshez merev falú edényeket használunk.
Tisztításkor csak a földszennyeződést kell eltávolítani, és utána már csomagolható. Gyümölcsrekeszekben
szállítható, ezekbe besorolva a gomba igen esztétikus.
Tárolása nagyon egyszerű, hűtést nem igényel. 13–14 °C-on 2–3 napig is tárolható. Hűteni nem szabad, mert
mint minden trópusi gomba, 0 °C körüli hőmérsékleten ellucskosodik, a vizet elengedi (SZABÓ, 1976).
A bocskorosgomba nagyon intenzív növekedésű. Tenyészideje a javasolt technológia alkalmazása esetén 1
hónap. Az átszövési időszak tartama 7, a termő időszaké 21–24 nap.
A kis gombák a 10–12. napon megjelennek és a 12–14. napon szedhetővé válnak. Az első hullám a 12–17., a
második a 19–24., a harmadik a 26–31. napon várható.
A bocskorosgomba bőtermő. Tiszta alapanyagon a termésmennyiség 12–14 kg, dúsító anyagok hatására pedig
20–24 kg. E mennyiségek 100 kg száraz szalmára vonatkoznak.
Rövid hazai termesztési múltja még nem tette lehetővé, hogy esetleges kártevőit és betegségeit megismerjük.
Őshazájában termesztve minimális növényvédelmet igényel.
A termesztés során a különböző trágyapenészek, gombás betegségek és gombaszúnyogok okozhatnak kárt. A
penészgombák ellen a táptalaj lúgosításával védekezhetünk. Ezek a 8 pH-értékű táptalajokat nem kedvelik. A
lúgosítás oltott mésszel történhet (BALÁZS, 1982).
627
Created by XMLmind XSL-FO Converter.