Általános ismeretek

Termesztéstechnikai munkák
9.2. A termények előkészítése tárolásra
A tárolásra kerülő termény gondos előkészítést igényel. Meg kell tisztítani, ki kell válogatni, osztályozni és
szikkasztani.
• A tisztítás módja a tárolásra kerülő zöldségfaj jellege szerint változik. Egyesekről (gyökérfélék) a teljes
lombozatot, másokról (fejes és kelkáposzta) csak a fölösleges (sérült, beteg, külső) leveleket kell eltávolítani. A
gyökérfélék, a karalábé tisztításakor vigyázni kell, hogy a tenyészőcsúcs ép maradjon. A sérülés helyén ugyanis
fertőződhetnek és romlásnak indulhatnak. A tisztítás fogalomkörébe tartozik a fölösleges gyökerek eltávolítása
is, pl. a zellerről és a tormáról. Ugyancsak tisztítási művelet az egyéb szennyeződések eltávolítása is.
• A válogatás a második legfontosabb előkészítő művelet. A terménytömegben csak ép, sérülésmentes és
egészséges egyedek maradhatnak. A válogatatlan termény mindig rosszabbul, nagyobb veszteséggel tárolható,
sőt előfordulhat, hogy a teljes mennyiség elrothad.
• Az osztályozottság, az egyöntetűség szintén fontos követelmény. Az egyöntetűség vonatkozik a méretre, az
érettségre, a színre és minden esetben a fajtaazonosságra. Az egyöntetű áru könnyebben, hosszabb ideig
tárolható, mivel könnyebb a környezeti tényezők meghatározása és azok szabályozása. Ezenkívül az osztályozás
könnyíti még a terménytárolás utáni kiszerelést, illetve az értékesítést is.
Az említett három művelet összekapcsolható, de különválasztva is elvégezhető.
• Igen fontos előkészítő művelet még a szikkasztás is. Ez egyes termények esetében csak felszárítást
(levélzöldségek) jelent, másokat a táblán vagy prizmában néhány (4–5) napig levegőztetni, szárítani kell. A célja
a terményeken vagy a bennük lévő fölösleges víz eltávolítása.
9.3. Tárolási módok
A tárolási módok igen sokfélék. Vannak közöttük egyszerűek és bonyolultak, olcsók és drágák, kisebb és
nagyobb hatásfokkal alkalmazhatók. Csoportosításuk szintén sokféle, a könnyebb áttekinthetőség végett mi a
következőt alkalmazzuk:
a) tárolás szabad földön,
b) egyszerű létesítményekben,
c) tárolás korszerű létesítményekben.
9.3.1. TÁROLÁS SZABAD FÖLDÖN
E csoportba azok a módszerek kerültek, amelyek nem vagy alig igényelnek tartósabb beruházást vagy
építményt. Itt a terület a szabad föld, a tábla széle vagy egy lakott területhez közel kijelölt felület. Ide tartozik:
– az árkos, barázdás tárolás,
– a prizmás tárolás,
– a gúlás, szalmabálás tárolás,
– az önszellőzéses tárolás,
– a kishalmos tárolási mód,
– nagyhalmos tárolási mód.
• Az árkos vagy barázdás tárolás hazánkban még mindig igen gyakran alkalmazott módszer. Különösebb
beruházást nem igényel. Hátránya, hogy csak a téli hideg ellen véd, tavasszal, a fölmelegedéssel egy időben a
tárolást be kell fejezni. Hátránya az is, hogy télen nehéz a terményhez hozzáférni. Ehhez fagymentes napokra
van szükség. Így tárolhatók a gyökér- és káposztafélék.
Az árkok szélessége 40–50 cm, a mélysége 30 cm, a hossza pedig 20 és 40 m között változhat. A termény az
árokba kerül, amelyet szalmával, illetve – az időjárás hidegre fordultával – földdel takarnak. Az árok
162
Created by XMLmind XSL-FO Converter.