Általános ismeretek

14. fejezet - Fészkesvirágúak
1. Fejes saláta
(Lactuca sativa L. var. capitata L.)
1.1. A termesztés jelentősége
Fogyasztása és termesztése történelmi korokra nyúlik vissza. A legelső bizonyítékok Észak-Afrikából,
Egyiptom területéről származnak, amelyek szerint az ókorban már ismert és széles körben fogyasztott
zöldségféle volt a kötöző változata. Egyiptomból Kis-Ázsián keresztül jutott el Európába, elterjedésében a
hódító háborúk nagy szerepet játszottak. Földrészünkön a termesztése először ott indult meg, ahol a vad alakjai
is előfordulnak. Görögországból és Olaszországból került az északabbra és nyugatabbra fekvő államokba, így a
15. század közepére Anglia és Franciaország területére (CHROBOCZEK, 1960).
A levélzöldségfélék közül a fejes saláta jelentősége a legnagyobb. Egyes adatok szerint megközelítőleg akkora
felületen termesztik, mint a csoporthoz tartozó levélzöldség-növényeket együttesen. Számos termesztési módja
és több fajtatípusa lehetővé teszi, hogy szinte az év minden szakaszában fogyasztható, és olyan éghajlatú
országokban is széles körben termeszthető, ahol vadon élő alakjai nem fordulnak elő.
1.1.1. GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE
A fejes saláta fogyasztása, más salátafajokéval együtt, egyes országokban eléri a nyersen fogyasztott
zöldségfélék 5–10%-át is. A 70-es évek második felétől megindult sokirányú fajtanemesítése újabb lendületet
adott termesztésének és fogyasztásának. Számos színváltozatban, alakban és levélformában ismert.
Nálunk nagyüzemekben csak egészen jelentéktelen felületen termesztik, a hajtató és a szabadföldi terület
együttesen alig haladja meg a néhány száz hektárt. A kisüzemekben, a háztáji és a kisegítő gazdaságokban
felfutott a termesztése, elsősorban a nagyobb felvevő piacok környékén termesztik a nagy szállítási költségek
miatt. Nagyüzemi és az árutermelő kisüzemi területe – a hajtatási és a szabadföldi felülettel együtt – összesen
nem éri el az 1000 ha-t (ebben nincs benne a nem árutermelő felület, ami a saláta esetében legalább
ugyanakkora).
Termesztésének új lendületet adott a sík fóliás hajtatás elterjedése. A legkedvezőbb áron, viszonylag nagy
kereslet mellett áprilisban, májusban értékesíthető, amikor kifutóban van a hajtatott saláta, de még a többi
primőrzöldség (paprika, paradicsom, uborka) viszonylag drága. Egyes időszakokra a túlkínálat jellemző, például
a fűtetlen fóliás hajtatás lefutása végén vagy az állandó helyükre vetett saláták szedésének az idején. Az utóbbi
években úgy tűnik, hogy egy októberi, novemberi fogyasztási csúccsal lehet számolni, bár a mértékét tekintve
lényegesen kisebb, mint a tavaszi, húsvéti fogyasztás.
1.1.2. TÁPLÁLKOZÁSI JELENTŐSÉGE
Táplálkozási jelentősége nem elsősorban vitamin- vagy ásványianyag-tartalmában, hanem a téli, kora tavaszi
szegényes zöldségválaszték bővítésében rejlik.
Az eltérő ültetési időpontok miatt más fény- és hőmérsékleti körülmények között termesztik, ennek megfelelően
a levelekben eltérő az emberi szervezet számára fontos A 1-, B 1-, C- és E-vitaminok mennyisége. A késő tavaszi,
nyári fajták többszörös mennyiségben tartalmaznak C-vitamint, az üvegházakban vagy a fólia alatt télen
hajtatott fajtákhoz képest.
A fejes saláta ásványianyag-tartalma – a többi levélzöldségféléhez hasonlóan – nagy, különösen mészből, vasból
és foszforból. Ezek mennyisége – szemben a vitaminokkal – kisebb értékben változik, a fénytől és a
hőmérséklettől függően, így ezekben az anyagokban a téli időszakban termesztett saláta is viszonylag gazdag.
A fejes saláta hajlamos az emberi szervezet számára káros nitrát felhalmozására. A köztudatban ezt kizárólag a
helytelen nitrogén-műtrágyázásnak tulajdonítják, pedig ebben a folyamatban számos egyéb környezeti tényező
is fontos szerepet játszik, mint például a fény vagy a hőmérséklet. FRÖLICH (1972) besorolása szerint nitrát
szempontjából, a spenóttal együtt, a legveszélyesebb növények csoportjába tartozik. Az 1kg elősúlyra számított
404
Created by XMLmind XSL-FO Converter.