Általános ismeretek

25. fejezet - TERMESZTETT GOMBÁK
1. A gombákról általában
1.1. Helyük az élővilágban
Az utóbbi évtizedekig az élővilág növényvilágra és állatvilágra tagozódott, és a gombákat a növényvilághoz
tartozó élőlényekként rendszerezték. A rendszerezők hosszan tartó vitákban bebizonyították, hogy a gombák az
élővilágnak egy teljesen önálló, külön csoportját képezik. Az új rendszerezés tehát az élővilágot három
csoportra osztja: gombákra, növényekre és állatokra. A gombák külön csoportba tartozását a következő tények
indokolják.
a) sejtjeik általában jellemzően fonál alakúak, vastagságuk néhány mikrométer, hosszuk több milliméter is lehet.
A sejtek belső felépítettsége is mind a növényekétől, mind pedig az állatokétól eltérő;
b) sejtjeik fala nem cellulóz, hanem kitin (csak a petespórás gombák fala cellulóz). A gombákra jellemző az erős
fehérjeszintézis, a sejtekben jelentős mennyiségben képződik komplett fehérje, állati keményítő (glikogén),
enzimek és vitaminok;
c) színanyagaik (kinonok, fenoltartalmú festékek stb.) nem a színtestecskékben, hanem a sejtnedvben oldott
állapotban vannak jelen;
d) a gombasejtekben erős az élettani hatású anyagcsere-melléktermékek, metabolitok (aromatikus anyagok,
antibiotikumok, szerves savak, alkohol stb.) szintézise is. Emiatt inkább az állati, mint a növényi sejtekhez
állnak közelebb;
e) anyagcseréjük eltér a növényekétől. A növények táplálkozása autotróf, a gombáké az állatvilághoz hasonlóan
heterotróf (napfény nélkül, kemoszintézissel „asszimilálnak”);
f) erősebb az enzimtevékenységük, mint az állati sejteké. Enzimjeikkel a kémiai vegyületeket szervetlen
vegyületekké redukálják, így hozzájárulnak a földön az anyag körforgásához;
g) szaporodásuk eltér a növényekétől. Vegetatív testük minden sejtje haploid kromoszómaszámú. Csak ivaros
szaporodáskor jön létre két egyed (vagy annak két sejtje) összeolvadása által egy diploid zigóta, mely
számfelező osztódással ismét haploid spórákat termel.
A felsoroltakon kívül még vannak olyan alapvető sajátosságaik a gombáknak, melyek az új rendszerezők igazát
bizonyítják, de a felsoroltak máris elegendőek. Igaz, a termesztőket különösebben nem befolyásolja a gombák
rendszerezési gondja, mégis jó, ha ismerik a tudományos állásfoglalást is.
1.2. Gyakorlati csoportosításuk (felépítettség szerint)
Igen számos faj tartozik a mikrogombák csoportjába. Ezeknek gazdasági, biológiai stb. jelentősége rendkívül
nagy. A termesztőket és a fogyasztókat azonban elsősorban a makrogombák érdeklik.
A makrogombák életmódjuk szerint lehetnek:
a) Szaprobionták (korábban szaprofiták) vagy korhadéklakók. Ezek ehetők és mérgezők lehetnek. Az ehetők
részben vadon termők és kis részben termeszthetők.
b) Paraziták. Étkezés vagy termesztés céljára is számba vehető parazita makrogomba jelenleg egy – a gyűrűs
tuskógomba – ismert.
c) Mikorrizás gombák, azaz szimbióta életmódot folytatók, más néven gyökérkapcsolt gombákként is ismertek.
Ezek is lehetnek ehetők és mérgezők, de szimbióta életmódjuk miatt valamennyi csak vadon fordul elő. Közülük
egynek egy közvetett termesztési módja alakult ki.
• Szaprobionták. Csak a termeszthető szaprobionta fajokkal foglalkozva, azokat két csoportba lehet sorolni
életmódjuk alapján.
606
Created by XMLmind XSL-FO Converter.