Általános ismeretek

Termesztéstechnikai munkák
A vetésforgó fogalmán – ebben a tágabb értelmezésben – a termőterület termesztett növényfajokkal való
szakszerű hasznosítási rendszerét értjük. E meghatározás szerint a vetésforgó elemei a következők:
– a növényfajok kiválasztása,
– a területi arányok meghatározása,
– a váltási sorrend és
– a körforgás megtervezése.
• A termesztett növényfajok és területi arányuk meghatározását a gyakorlatban vetéstervnek nevezzük.
A vetésforgóban termeszteni kívánt növényfajokat az üzem természeti és közgazdasági adottságainak sokoldalú
ismeretében választjuk ki. A növényfajok kiválasztásakor a természeti adottságoknak van elsődlegesen
meghatározó szerepük, mert a növény számára szükséges élettényezők hiánya esetén jövedelmező termesztés
nem folytatható.
A természeti viszonyok közül az éghajlat (hőmérséklet, csapadék, napfénytartalom), a talaj (kötöttség, humusz-,
mész- és tápanyagtartalom), a domborzat (lejtés, kitettség) és a biológiai környezet (veszélyes kártevők és
gyomok előfordulása, magtermesztésben az izolációs távolság betartásának lehetősége) egyaránt meghatározó
lehet. Zöldséghajtási vetésforgó tervezésekor természeti adottságként kell felfogni a termesztőlétesítmények
fűtési szintjét is.
A közgazdasági viszonyok – bár csak a természeti viszonyok elemzése után vehetők számításba – napjainkban
ugyancsak döntő szerepet játszanak a termesztendő növényfajok kiválasztásában. A közgazdasági adottságok
közül kiemelkedik a jövedelmezőség, az értékesítési lehetőség, a gépesíthetőség és a kézi munkaerővel való
üzemi ellátottság.
Kivételes esetekben a talajtermékenység javítására való igény (pl. homoktalajon zöldtrágyanövény termesztése)
is érvényesül a termesztendő növények kiválasztásában.
• A termesztésre kiválasztott növényfajok által elfoglalt területi aránynak, más szóval a növények
vetésterületének meghatározásakor szintén számos adottság elemzése szükséges. Itt azonban az üzem
közgazdasági adottságainak (jövedelmezőség, értékesítési lehetőség, gépesítési lehetőség, kézimunkaerőellátottság
stb.) van döntő szerepük.
• A növények váltási sorrendjének meghatározására csak a vetésterv ismeretében kerülhet sor, és csak a
vetéstervben meghatározott növények (valamint vetésterületi arányok) szerinti legjobb növényi sorrendet
jelentheti.
A növényi sorrend meghatározásában a növényfajok elővetemény-értéke más szóval elővetemény-hatása képezi
a kiindulási alapot. A termesztés során minden növényfaj elővetemény, mégpedig az utána következő növény
előveteménye.
Az elővetemény-hatás egy tenyészidőben (pl. zöldborsó) vagy több éven keresztül (pl. istállótrágyázott kapás
növény) is kifejtheti hatását. Az elővetemények talajtermékenység-javító vagy rontó hatása intenzív trágyázás
után és öntözéses termesztésben kisebb.
A növényfajok elővetemény-hatása biológiai és agrotechnikai hatásukban rejlik.
A növényváltási sorrend megtervezésekor ezeket a hatásokat vesszük figyelembe.
Az elővetemény-értéket, valamint a váltási sorrendet meghatározó legfontosabb biológiai és agrotechnikai
tényezők a következők:
– az elővetemény lekerülésének időpontja,
– a betegségek és a kártevők terjedésére való hatás,
– a gyomnövények szaporodására való hatás,
– a talajuntság elleni védekezés,
108
Created by XMLmind XSL-FO Converter.