Általános ismeretek

Keresztesvirágúak
4.2.2. NÖVÉNYTANI JELLEMZÉSE
A karalábé kétéves növény, első évben a fogyasztásra kerülő része, a földfelszín felett megvastagodott szára
(szárgumó) fejlődik ki, s a tél folyamán ért hideghatás után fejleszt virágszárat a következő tenyészidőben.
Gyökérzetének nagy része a felső 5–10 cm-es talajrétegben helyezkedik el, főgyökere rövid, kevés
oldalgyökérrel. Sekély gyökérzetét a tápanyag-adagoláskor, az öntözés gyakorisága és a vízadag
meghatározásakor, valamint a növényápoló talajmunkák megválasztásakor is figyelembe kell venni.
Levelei a gumó felületén helyezkednek el, hosszú nyelűek, számuk nem nagy.
Virágzata a többi káposztafélééhez hasonló.
4.2.3. ÉLETTANI JELLEMZÉSE
A karalábé biológiai igényei sok vonatkozásban megegyeznek a többi káposztaféléével, de néhány fontos
különbségre is rá kell világítanunk.
Fényigénye közepes, 3000–5000 lux erősségű megvilágítottságban már kielégítő termést ad. A fényszegény
időszakban csak megnyúlt gumót fejleszt, de a túlzott megvilágítás sem előnyös, ilyenkor a gumó torzulhat.
Hőigénye közepes, de e téren a többi káposztaféléétől több vonatkozásban is eltér.
Különösen a palántakori huzamos ideig tartó lehűlést viseli el nehezen, ilyenkor könnyen előfordul, hogy már
az első évben magszárba megy. A magszárképződés 5–10 °C alatti hőmérsékleten nagy valószínűséggel
megindul, de csak akkor, ha a palánták már nagyobbak (3–6 hetesek), s ha a hideghatás huzamosabb ideig éri. A
fajták érzékenysége nagyon eltérő, a korai szabadföldi termesztésre valók kevésbé, a hajtatási fajták könnyebben
felmagzanak.
A váltakozó és az állandó hőmérséklet magszárképződésre gyakorolt hatását a 125. ábrán tanulmányozhatjuk.
125. ábra - A váltakozó hőmérséklet hatása a karalábé magszárképzésére (Budapest
1984, Soroksári hajtató fajta)
462
Created by XMLmind XSL-FO Converter.