Általános ismeretek

Étkezési kukorica
Kecskemét aranya SC, fajtajelölt. Magas növésű, állóképes, szárazságtűrő fajta. A felső cső hosszúsága 20–22
cm, a második cső 18–20 cm. Tövenként átlagosan 1,8 csövet ad. A szem színe sárga, alakja gömbölyű.
Optimális növényszám 5–6 tő/m 2 . Tenyészideje a Kecskeméti gyöngy SC-vel azonos, betakarítása szeptember
20 körül végezhető. Pattogatási térfogata 35–40 cm 3 /g.
A pattogatni való kukorica élettani igényei megegyeznek a csemegekukoricáéval, így termesztéstechnológiájuk
is azonos.
Lényeges eltérés a betakarításban mutatkozik, mert a csemegekukoricát 72%-os nedvességtartalommal, a
pattogatni valót pedig 72% szárazanyag-tartalommal kell törni. Ellenkező esetben a pattogatási térfogatgyarapodás
csökken.
Betakarítás, feldolgozás (szárítás, morzsolás) közben ügyelni kell a szemek épségére, mert a sérült szemek
rosszul pattognak.
Az optimális térfogat-gyarapodást akkor érjük el, ha a 13–13,5% nedvességtartalmú szemeket étolaj
hozzáadásával 230 °C-ra fölhevített készülékbe öntjük (BAJTAY, 1985).
A fajtákkal szemben ma már minimális követelmény a 30-szoros térfogat-gyarapodás.
A csemege- és pattogatni való kukoricafajták vetőmagtermesztésének agrotechnikája főbb vonásaiban
megegyezik az árukukorica termesztésével. A következőkben a technológiai eltéréseket foglaljuk össze.
A vetőmagtermő tábla kijelölésekor figyelembe kell venni, hogy a szántóföldi szemle szabvány (MSZ 9610–87)
szabadon elvirágzó fajtáknál 500 m, kétvonalas hibrideknél 300 m, beltenyésztett vonalaknál 500 m térbeli
izolációs távolságot ír elő. Természetes szigetelés (pl. erdő, erdősáv) vagy 12 soros köpenyvetés a térbeli
izolációt 100–200 m-rel csökkentheti.
A takarmány- és csemegekukoricától eltérően a pattogatni való kukoricánál xénia alapján nem lehet az idegen
fajták virágporával termékenyült szemeket eltávolítani a csövekről. Ezért vetőmag-termesztésekor – amely
egyéb vonatkozásaiban megegyezik a csemegekukoricáéval – fokozott figyelmet kell fordítani a terület
kiválasztására, illetve az izolációs távolság megtartására.
Hibrid vetőmag előállítása esetén 2:1 arányban vetjük az anya- és apavonalak magját. A gyakorlatban egy 6
soros vetőgép két szélső vetőelemét az apavonal magjával, a közbülső 4 elemet az anyavonal magjával töltjük
fel, illetve vetjük el.
Hibridvetőmag-előállító táblákban az anyasorok fattyazása kötelező.
A virágzás kezdete előtt mind a konstans, mind a hibrid fajtákon el kell végezni szelekciót (idegenelést). A
fajtától magasságban, levélalakban, színben elütő típusokat, a beteg egyedeket eltávolítjuk.
Virágzáskor, de még a porhullatás kezdete előtt az apasorokból eltávolítjuk az eltérő címerszínű, az
anyasorokból pedig bibehányáskor az eltérő bibeszínű egyedeket.
Címerezés. A hibridvetőmag-termesztésben döntő fontosságú, hogy a címerezést időben és jó minőségben
végezzük el. Amikor az anyanövényeken a címer a legfelső levélből kibújt – jól megfogható, beszakadás nélkül
fölfelé húzva kirántható – meg kell kezdeni a címerezést.
593
Created by XMLmind XSL-FO Converter.