Általános ismeretek

Termesztéstechnikai munkák
f) A tél alá vetés időszaka a november vége, december eleje, ilyenkor vethető a petrezselyem, némelyik
kifejtőborsó-fajta. A tél alá vetés akkor sikeres, ha a talaj már annyira lehűlt, hogy a mag megduzzad, de nem
kel ki.
g) Téli vetés: az ország déli részén – pl. Villány környékén – fagy- és hómentes januári napokon vetik a korai
borsót.
A tél alá vetés és a téli vetés jelentősége nagyon kicsi, csak kis üzemekben fordul elő.
5.5.2. A VETÉS MÉLYSÉGE
A vetés mélységét meghatározza:
a) a vetőmag mérete; pl. a zellert csak a talaj felszínére vetjük és falappal lelapogatjuk, a sárgarépa magját 1,5–2
cm, a borsó és a bab magját 5–7 cm mélyre helyezzük;
b) a csírázás időtartama; hosszabb csírázási idő alatt a talaj felső rétege többször is kiszáradhat, ezért kissé
mélyebbre vetünk;
c) a talaj szerkezete és nedvességtartalma, ezért homokos területen mélyebbre vetünk.
5.5.3. A MAGVETÉS MÓDJAI
A vetésre használt eszköz alapján megkülönböztetünk kézi és gépi vetést.
– Kézzel ma már csak a kisüzemekben vetnek, a nagyüzemekben a hajtatásban (pl. hónapos retek) és a
palántanevelésben fordul elő.
– Gépi vetéskor egyenletesebb a mag elosztása és a vetés mélysége, ezáltal a drága vetőmag költségében
jelentős megtakarítás érhető el.
A magvak talajfelületi elhelyezése alapján megkülönböztethetünk szórt, soros és négyzetes, illetve fészkes
vetést.
– A szórt vetés, egyenetlensége miatt, ma már a palántanevelésben is egyre inkább háttérbe szorul.
– A soros vetésben az egyes és ikersoros elrendezésen belül is terjed a sávos vetés, amelynél a vetőgép
csoroszlyái nem egy sorban, hanem 4–6 cm széles sávban helyezik el a magokat.
Különleges vetési mód a kevert, a kulisszás és a sorjelző vetés.
– Kevert vetéskor egyidejűleg két növény magját vetjük ugyanarra a területre, pl. hajtatásban sárparépát és
hónapos retket. Ez azért lehetséges, mert amíg a hónapos retek szedésre érett lesz, a sárgarépának kicsi a
térigénye.
– Kulisszás vetésben a kulisszának használt nagy növésű növény (pl. csemegekukorica) védi a főnövényt (pl.
uborkát) a széltől, az erős napsütéstől, és nagyobb páratartalmú levegőt teremt számára.
– A sorjelző növény – amelynek magját a főnövény magjához keverjük – hamarabb kikel, és így elkezdhető a
növényápoló talajművelés. Sorjelzőnek legtöbbször fejessaláta- vagy hónaposretek-magot használnak.
A különleges vetési módokat ma már többnyire csak a kisüzemek alkalmazzák.
50. ábra - SPC-8 vetőgép (fotó: SUTARSKI KONRÁD)
120
Created by XMLmind XSL-FO Converter.