Általános ismeretek

Keresztesvirágúak
A kromoszómaszám alapján ezért többen arra következtetnek, hogy a rutabaga valamelyik káposztaféle és a
turnip kereszteződése révén jöhetett létre. A káposztafélék kromoszómaszáma ugyanis 2n = 18, a turnipé 2n =
20, a rutabagáé pedig 2n = 38 (PEIRCE, 1987).
Mindkét növény hidegtűrő, a rutabaga azonban bizonyos mértékig tolerálja a magasabb hőmérsékletet, sőt a
szárazságot is.
A rutabaga tenyészideje mintegy 4–6 héttel hosszabb, mint a turnipé.
Az étkezési répák a keresztesvirágúak (Brassicaceaee) családjába tartozó, általában kétéves növények.
Fogyasztásra kerülő részük botanikai értelemben véve megvastagodott szár. Termésük becő, magjuk apró,
vörös, vörösesbarna színű, ezermagtömegük 1,3–2,2 g. Csírázóképességüket 3–5 évig megőrzik.
Mindkét növénynek elsősorban megvastagodott szárrészét (répatestét) fogyasztják, de zsenge leveleik friss zöld
köretként is elkészíthetők. Az étkezési répák egyrészt változatosabbá teszik, másrészt értékes tápanyagokkal
gazdagítják étrendünket. További előnyük, hogy olyan időszakban állnak rendelkezésre, amikor a legrosszabb
az ellátottság, legszegényesebb a választék.
A turnip és a rutabaga fogyasztásra kerülő részeinek táplálóanyag-tartalmáról (kémiai összetételéről) a 140.
táblázatban közölt adatok adnak tájékoztatást.
140. táblázat - Az étkezési répák táplálóanyag-tartalma (100 g ehető részben)
Tápanyagnövény Turnip (vajrépa) Rutaba
ga
zöld
rész
éretlen
gyökér
érett
gyökér
Energia (kJ) 30,0 40,0 40,0 65,0
Száranyag (g) 9,0 8,0 8,0 10,0
Összes cukor (g) 1,3 1,7 3,8 5,0
Fehérje (g) 1,5 1,8 0,9 1,2
Olaj (g) 0,3 0,2 0,1 0,2
B 1-vitamin
(mg)
(tiamin)
0,07 0,05 0,04 0,09
B 2-vitamin (riboflavin)
(mg)
0,10 0,07 0,03 0,04
PP-vitamin
(mg)
(niacin)
0,6 0,5 0,4 0,7
C-vitamin
(aszkorbinsav) (mg)
60,0 70,0 21,0 33,0
Kalcium (mg) 190,0 125,0 30,0 31,0
Magnézium (mg) 31,0 45,0 11,0 19,0
Foszfor (mg) 42,0 45,0 27,0 41,0
Kálium (mg) 250,0 250,0 170,0 220,0
497
Created by XMLmind XSL-FO Converter.