Általános ismeretek

Keresztesvirágúak
A káposztafélék levélzetében is nagy az alakgazdagság, a 122. ábra jól szemlélteti ezt.
122. ábra - Káposztafélék levéltípusai (SZALVA nyomán)
Virágjuk a keresztesvirágúakra jellemzően két pár keresztben álló szirom-, illetve csészelevélből áll és sátorozó
fürtöt alkot. Egy-egy virágzati száron 100–4000 virág lehet. Alulról fölfelé nyílva a virágzás 20–60 napig tart, és
a becőtermések is hasonló ütemben érnek.
Magjuk 1–3 mm átmérőjű, ezermagtömegük 3–6 g, csírázóképességüket 4–5 évig tartják meg.
A káposztafélék biológiai tulajdonságai sok vonatkozásban azonosak vagy hasonlóak. Valamennyiben nagy
fényigényűek, hőmérsékleti optimumuk 13 °C (kivéve a 16 °C-ot igénylő kínai kelt), nagy zöldtömegük
kifejlesztéséhez sok vizet és tápanyagot, elsősorban nitrogént igényelnek.
A csoport tagjai táplálkozásunkban fontos szerepet töltenek be, hiszen ételeink fontos ballasztanyagát adják,
vitamin- és ásványisó-tartalmuk is nagy. A vitaminok közül a B 1- és a B 2, valamint a C-vitamin-tartalmuk
jelentős. Említést érdemel a fejes káposztában található U-vitamin, amely a nyombélfekély kialakulásának
megakadályozásában játszik szerepet.
A káposztafélék nagyon sok technológiai változatban termeszthetők, hajtatásuk is gyakori, s legtöbbjük jól
tárolható.
A káposztafélék gazdasági jelentőségét a vetésterületük alakulásán keresztül vizsgálhatjuk (132. táblázat). A
harmincas évekre jellemző vetésterületük a negyvenes évekre megkétszereződött, különösen a kelkáposzta, a
karalábé és a karfiol területe nőtt örvendetesen. Jelenleg még a második világháború előttit sem érik el, hiszen
területük alig több 5000 ha-nál, és ezen belül a fejes káposztáé nem éri el a negyven évvel ezelőttinek még a
40%-át sem. A káposztafélék vetésterületének 48%-án – elsősorban a hagyományos termesztőtájakon – öntözés
nélküli termesztésük folyik.
A káposztaféléket legnagyobb területen Pest, Bács-Kiskun és Szabolcs megyékben termesztik, e három
megyében található vetésterületüknek mintegy 60%-a, de a megyék egyharmadában (Komárom, Somogy,
Tolna, Vas, Veszprém, Zala és Nógrád) területük mindössze 20–60 ha között változik.
A frisszöldség-exportban betöltött szerepük nem meghatározó, részarányuk 6–7%. Örvendetes azonban, hogy az
enyhe fűtéssel, illetve fűtés nélkül hajtatott fejes káposztánk és kínai kelünk a tőkés országokban is keresett
cikk. Karalábéexportunk sajnos nagyon visszaszorult, a többi faj pedig még ennyire sem jelentős.
132. táblázat - A káposztafélék vetésterülete (ha) (KSH-adatok)
Évek
Fejes
káposzt
a
Vörös
káposzt
a
Kelkáposzt
a
Karfiol Karaláb
é
Bimbós
- kel
Összese
n
Az összes
zöldségfél
e %-ában
1921–
30
5019
1931– 5819 589 203 341 6 954 12
440
Created by XMLmind XSL-FO Converter.