Általános ismeretek

Étkezési kukorica
ebből: hőkezeléssel
tartósítva (t)
– 17
434
gyorsfagyasztott (t) – 11
000
Hűtőipar
szerződött terület (ha)* 1 785 1 885
felvásárolt mennyiség (t) 20
327
21
874
*A hűtőipar szerződött területe a konzervipar termésátlagából számított érték
1.1.2. TÁPLÁLKOZÁSI JELENTŐSÉGE
Táplálkozási értékét jelentős fehérje- és szénhidráttartalma adja. Fehérjetartalma a borsóéhoz áll közel,
zsírtartalma annak négyszerese, szénhidráttartalma közel kétszerese. A takarmánykukoricáéhoz képest
keményítőtartalma a fele, helyét különböző cukrok, főleg poliszacharidok foglalják el. Keményítőképződést
gátló gének beépítésével előállítottak olyan, ún. super sweet kukoricákat, amelyek keményítőtartalma 10% alatt
van, szacharóztartalmuk viszont 30% feletti (a takarmánykukorica 1,5 és a normál csemegekukorica 2,7%-ával
szemben).
Gazdagabb nyers zsírokban és vitaminokban, szegényebb az emészthetőséget rontó nyersrosttartalomban
(DANIEL, 1978). 100 g nyers szem átlagosan 0,19 mg B 1-vitamint, 0,12 mg B 2-vitamint, 1,64 mg B 3-vitamint és
9,2 mg C-vitamint tartalmaz (BAJTAY, 1979).
1.2. Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai
1.2.1. RENDSZERTANA
A kukorica (Zea mays) a Poaceae családba tartozik.
A növény biológiai tulajdonságait, felépítését is figyelembe véve két egymástól jól elkülönülő típust
különböztetünk meg.
a) Északi sima szemű típus – a fajták szára kevés szártagból áll, szemsorszámuk kevés, kis csövűek, rövid
tenyészidejűek, fattyasodók.
b) Déli lófogú típus – a fajták szára sok szártagból áll, sok szemsorúak, nagy csövűek, hosszú tenyészidejűek,
fattyasodásra nem hajlamosak.
A korszerű kukoricafajták – így a csemege- és a pattogatni való is – a két típus kereszteződéséből jöttek létre. A
csemegekukoricák az északi, a pattogatni valók a déli típushoz állnak közel (DANIEL, 1978).
1.2.2. NÖVÉNYTANI JELLEMZÉSE
A takarmányozási célra termelt kukoricának közeli rokona, egyik változata a csemegekukorica, attól egy
recesszív gén jelenléte különbözteti meg, aminek következtében nagyobb a cukortartalma. Morfológiájuk,
fiziológiájuk, virágzásbiológiájuk egyező. A csemegekukorica jobban fattyasodó, igényesebb és kisebb termetű,
a szemek éretten ráncosodnak.
Csíranövény. Optimális környezeti feltételek (kellő nedvesség, megfelelő hőmérséklet és oxigén) mellett a
szemek gyorsan felveszik a vizet, megduzzadnak és csírázásnak indulnak. A gyököcske és a rügyecske közötti
ún. szikközépi szár megduzzad, és megjelennek az elsődleges gyökerek, majd rövidesen a 2–5 másodlagos
csíragyökér. Ezek együtt alkotják az ún. első gyökérrendszert, amelynek csak a kezdeti fejlődés idején van
jelentősége.
585
Created by XMLmind XSL-FO Converter.