Általános ismeretek

11. fejezet - Kabakosok
1. Sárgadinnye
(Cucumis melo L.)
1.1. A termesztés jelentősége
A dinnye egyike azoknak a növényeknek, amelyekkel az emberiség már igen régen ismeretséget kötött.
Őshazája India, ahol már i. e. 3000 évvel ismerték. A görögök és a rómaiak a sárgadinnyét és a görögdinnyét
hasonló méretekben termesztették, és a sárgadinnye hajtatásával is foglalkoztak.
Az utóbbi időben feltárt tárgyi bizonyítékok ismeretében biztonsággal állíthatjuk, hogy a magyarság vándorlása
idején már ismerte a dinnyét.
1.1.1. GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE
A sárgadinnye termőterülete, ennek megfelelően gazdasági jelentősége is a II. világháborút követő években
folyamatosan csökkent.
A jelentős termőterület-csökkenést még inkább aláhúzza a nagyon kis termésátlag. Eredményeink a nemzetközi
összehasonlításban is elszomorítóak.
Ezzel szemben a világon a sárgadinnye iránti igény eredményeként 1974–1976 és 1993 között jelentős
termőterület-, termésátlag-növekedés következett be. A világ valamennyi földrészén növekedett a termőterület,
a legtöbb országban a termésátlag is. A sárgadinnye elterjedtségét és közkedveltségét mutatja, hogy a Föld
valamennyi földrészén termesztik.
A legnagyobb termésátlagot Hollandia mondhatja a magáénak. Ezek az adatok az üvegházi hajtatás sikerét
mutatják, mert szabadföldi termesztése nincs.
A hazai termelői szektorok szerinti megosztást vizsgálva megállapítható, hogy az állami gazdaságok
sárgadinnye-termesztéssel nem foglalkoznak. A termelőszövetkezetek zömében részes művelést folytatnak. Az
utóbbi években terjedt el a házikerti, kisüzemi, részben saját igényt kielégítő termesztés.
Az ország valamennyi megyéjében, városában és községében sikerrel termeszthető a sárgadinnye.
1.1.2. TÁPLÁLKOZÁSI JELENTŐSÉGE
A sárgadinnye a magyar embernek mindig fontos, értékes csemegéje volt. Napjainkban az egy főre jutó
fogyasztás mértéke átlagosan 1 kg/fő alá süllyedt.
Nagy cukortartalmán kívül B 1-, B 2- és C-vitamin-tartalma jelentős (ez utóbbi majdnem a paradicsoméval
vetekszik). A sárgadinnyében lévő szénhidrát három fontos összetevőre, glükózra, fruktózra és szacharózra
bontható. Az édességet döntően a szacharóztartalom határozza meg. A sárgadinnye általában 0,09–3,70%
glükózt, 1,85–3,92% fruktózt és 0,24–8,70% szacharózt tartalmaz.
Említést érdemel továbbá a jó emésztést, kedvező gyomor- és bélműködést segítő, vesetisztító hatása is.
A sárgadinnyét hazánkban frissen, biológiailag érett állapotban (feldarabolva, a minőségét igény szerint
porcukorral javítva, esetleg fűszerekkel ízesítve, hűtve) fogyasztjuk. Korábban sóval, borssal, fűszerekkel
ízesítették. Érdemes lenne a régi szokásokat föleleveníteni.
A nagyobb felületen sárgadinnyét termesztő délebbi országokban a folyamatos, friss fogyasztás mellett a nyári,
őszi, téli fajtákból előszeretettel készítenek szárítmányt, befőttet és ivólevet.
Egyes esetekben a savanyítás is számításba vehető.
262
Created by XMLmind XSL-FO Converter.