Általános ismeretek

5. fejezet - A magyar
zöldségtermesztés jellemzése
1. Területi elhelyezkedés
Magyarország adottságai a zöldségtermesztésre általában jónak mondhatók. Ez a megállapítás azonban csak
általánosságban igaz, mert a nálunk termesztett 40–42 faj biológiai és környezeti igényei nagyon különbözőek.
Emiatt a termeszthetőség még az elég homogén magyarországi termesztési adottságok ellenére is eltérő az
ország körzeteiben.
Hazánk klímájában – az ország kis területe ellenére is – tájanként kisebb-nagyobb eltérések adódnak. A zordabb
évszakokban a 40–42 zöldségfajnak kis része termeszthető vagy menthető át a kedvezőbb tavaszi vagy őszi
évszakra. Némely fajt csak jellegzetes termesztési eljárással lehet eredményesen és gazdaságosan termelni. A
trópuson vagy a dél-európai országokban helyrevetéssel is gazdaságosan termesztenek paprikát vagy
paradicsomot. Melegigényük miatt nálunk csak palántaneveléssel termeszthetők. A tenyészidő lerövidítésével
viszont ugyanazt a termést érhetjük el, mint a jobb klímaadottságú országokban helyrevetéssel. Természetesen
vannak a Földnek olyan országai, ahol egy-egy faj szabad földön egész évben folyamatosan termeszthető, így
Egyiptomban egy évben szakaszos vetéssel három paradicsomtermést takarítanak be szabad földről. Dél-
Európában: Spanyolországban, Olaszországban vagy Görögországban a kettős termesztés a
zöldségtermesztésben általános. Magyarországon a hidegtűrőket állandó helyére vetve egész esztendőben egy
kultúrában termesztjük. A jobb területhasznosítás és a koraibb értékesítés végett azonban még a korai
káposztaféléket vagy a salátát is tűzdeljük. A melegigényes növényeket azonban már csak palántaneveléssel
tudjuk gazdaságosan előállítani.
Hazánkban a melegigényes zöldségfélék termesztésére a déli országrészek a legkedvezőbbek. Délen a
vegetációs idő 7–10 nappal rövidebb, mint az északi megyékben. Csongrád, Békés, Bács-Kiskun vagy Baranya
megyében a korai növények – és ez a hidegtűrőekre is vonatkozik – kb. ugyanennyi nappal korábban
takaríthatók be, mint északabbra. Tehát zöldségtermesztésre (bár az egész ország területe számításba jöhet)
elsősorban az ország déli megyéi alkalmasak, mert ott valamennyi zöldségnövény kora tavasszal vagy tavasszal
és kora nyári időszakban egyaránt mintegy 7–10 nappal korábban szedhető. A fekvésbeli eltérés miatt a déli
megyéknek behozhatatlan az előnyük más országrészekhez képest, kivéve az ország középső és északi
megyéiben található kisebb-nagyobb jó fekvésű területeket, ahol szintén lehetséges a korai termesztés. Pl. Heves
megye déli lejtésű területein csaknem azonos időben lehet a korai érésre számítani. A termelés tervezésekor
tehát a gazdaságok vagy a gazdaságokon belül a területrészek kijelölésekor a klímaadottságokat feltétlenül
figyelembe kell venni, főként a korai zöldségfélék termesztésekor.
A klíma mellett a termesztés másik fontos tényezője a víz. A zöldségnövényeknek majdnem a fele az átlagosnál
nagyobb vízigényű. Így a paprikák, az uborka, a bab, a káposztafélék a mi klímaviszonyaink között csak
öntözve ad biztonságos és kielégítő termést. Ezért a termőhely kijelölésekor – a hőmérséklet
figyelembevételével – döntő fontosságú az öntözési lehetőség is. Magyarországon tehát a déli országrészben is
csak olyan területeket szabad zöldségtermesztésre számításba vennünk, ahol az öntözővíz rendelkezésre áll.
Békésben és Csongrádban a folyók közelében lévő területeken általában sikerrel lehet zöldségtermesztést
folytatni. Baranyában vagy Bács-Kiskun megyében viszont, ahol alig van mód az öntözésre, a korai
termesztésnek, de általában a zöldségtermesztésnek már rosszabbak a lehetőségei. Vannak olyan zöldségfajok,
amelyeknek a hőigénye kicsi, de sok vizet használnak fel a tenyészidőben. Ezek termesztésére – különösen, ha
nem korai termesztésről van szó – a hűvösebb és csapadékosabb éghajlatú országrészek a kedvezőbbek. Így
Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén megye vagy a Dunántúlon a Fertő-tó környéke alkalmasabb a
hidegtűrő és sok vizet kívánó káposztafélék termesztésére, mint az öntözetlen, meleg, déli országrészek
területei.
Az elmondottakból az is következik, hogy – éppen a természeti adottságok miatt – a körzetek kialakulásában a
piac, a feldolgozóipar léte is jelentős tényező. Az elmúlt évszázadokban jellegzetes termesztőtájak alakultak ki.
Ezeknek a körzeteknek a pontos meghatározása, a határaik megvonása, számuk eltérő lehet. Vannak olyan
körzetek, amelyek bizonyos idő elteltével felszámolódtak, mások később jöttek létre. A körzetek kialakulásában
nemcsak a talaj és a klíma játszik szerepet. Néhány esetben a piac vagy a feldolgozó ipar is közrejátszott egyegy
körzet vagy góc kialakulásában.
15
Created by XMLmind XSL-FO Converter.